Loading...

A parókia konyháján túl

A parókia konyháján túl / 2024. március 4., hétfő

Betyárgombóc

 




Már szerepelt a blogban, de nem én készítettem. Egy kirakodóvásáron ettem életemben először. A Tibi nevű "betyár"-tól vásároltuk, és nagyon ízlett, mégsem próbálkoztam meg vele. Most kivettem egy csomag pulyka darált húst a fagyasztóból, és megakadt a szemem a hűtőben lévő gombán. Jobban szeretem a friss húst, mint a fagyasztottat, de azért mindig tartok itthon egy keveset. Most is éppen jól jött. Bár  az igazi betyárok sertésből készítik, illetve valószínűleg nem is ők készítik, hanem a kocsmában, csárdában főzik nekik. Lehet, hogy nem is nokedli az igazi köret, de mostanában már így honosodott meg. Sőt! Bakonyi betyárgombóc. Hát én nem tudom, hogy bakonyi vagy nem, de nagyon finom volt. 
Már régóta zsemlemorzsával készítem a fasírtot is, nem száraz kenyérrel, úgyhogy mondhatom a fasírtra, hogy betyáros? 
Hozzávalók:

-gombóc:
50 dkg darált hús
1 tojás
5 dkg zsemlemorzsa
só, bors
-pörköltalap:
1 közepes hagyma
olaj 1 evőkanál őrölt piros paprika
1 mokkáskanál őrölt kömény
-fél kg gomba
1 evőkanál petrezselyemzöld
tejföl
1 evőkanál liszt
-nokedli:

15 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt
15 dkg finomliszt
1 tojás
1 teáskanál só
víz

Elkészítés: A gombóc hozzávalóit összegyúrjuk, és kicsit hagyjuk állni. Addig összevágjuk a hagymát és megpirítjuk az olajon. Lehúzzuk a tűzről és belekeverjük a paprikát és a köményt, felöntjük 6-8 dl vízzel, és felforraljuk. Kis gombócokat formázunk a húsból, és belefőzzük a pörköltlébe. A gombát cikkekre vágjuk, és hozzáadjuk. Ha megfőtt, behabarjuk a tejföl és liszt keverékével. Megszórjuk a petrezselyemzölddel. A nokedlihez a liszteket, sót összekeverjük, beleütjük a tojást, és annyi vizet adunk hozzá, hogy galuskasűrűségű legyen. Sós, forró vízbe szaggatjuk, leöblítjük.


Bibliás elmélkedés:
A magyar hagyományban a betyárok nem negatív szereplők. Inkább valamiféle hősök, akik elveszik a gazdagoktól a vagyont, és szétosztják a szegények, között. Ennek a nézetnek azonban kevés alapja van. Hasonló lehet Mátyás királyhoz, akit igazságosként őriz a népi emlékezet, pedig súlyos adókat szedett a néptől. Talán azért emlékeznek rá ilyen szeretettel, mert mindenek ellenére, megvédte őket a földesurak túlkapásaitól. A diákok is általában a szigorú tanárokra emlékeznek, mert ők rendet tartottak az osztályban, és nem engedték a nagyoknak bántani a kicsiket. 
Szentesi Zöldi László írót is foglalkoztatta a betyárok élete, és megírta életrajzukat a Nagy betyárkönyvben. Évekkel ezelőtt olvastam, de nem túl pozitívan írt róluk. Inkább gonosztevőknek láttatta Angyal Bandit, Zöld Marcit, Rózsa Sándort. 
Ez utóbbiról nemrég olvastam, hogy gyilkosságok, rablások stb miatt életfogytiglani fegyházra ítélték, . Ahhoz képest, hogy az amnesztiát (közkegyelmet) inkább csak kisebb vétséget elkövetők kaptak,  1868-ban amnesztiával szabadulhatott. Ferenc József írta alá a kegyelmi kérvényt. Mi lehetett a célja a császárnak ezzel a döntéssel? A forradalom és szabadságharc résztvevőinek a nagyhatalmak és az orosz cár is kegyelmet kért, a császári ház azonban a véres megtorlás mellett döntött. 1850-ben 120 halálos ítéletet hajtottak végre. Rózsa Sándort meg elengedték. Érthetetlen, de a kegyelmet nem is kell megértenünk. Nem kellett hozzá megbánni a bűnöket, nem kell hozzá semmi, csak uralkodói elhatározás. 
Ilyen volt a húsvéti történetben Pilátus döntése is. A Lukács evangéliumában olvassuk, hogy ünnepenként szabadon kellett bocsátania egy foglyot. (23.17.) Lehetett volna ez a fogoly Jézus is, de a vallási vezetők és a nép a halálát kívánták. Így a bűnöző kapott kegyelmet. Mi már ugyan tudjuk, hogy Jézus halála szükségszerű volt, mert magára vállalta a bűneink büntetését a kereszten, ezzel utat nyitott a mennybe, de ez nem mentesíti a zsidó vezetőket a felelősségük alól. 
És ha már kegyelem, akkor ne felejtsük el, hogy mi is kegyelmet kaptunk, pedig bűneink miatt ezt nem érdemeltük meg, de Isten Jézusra nézett, nem ránk. 
"Kegyelemből van üdvösségetek a hit által, és ez nem tőletek van, Isten ajándéka ez, nem cselekedetekből, hogy senki se dicsekedjék." Efezusiakhoz írt levél 2.8.

Tovább az eredeti oldalra!
0 Hozzászólás:
Legyél te az első hozzászóló!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezni: