Loading...

Műhús - Fenntarthatóság és táplálkozás

Műhús - Fenntarthatóság és táplálkozás / 2022. június 29., szerda

Óriások csatája: a vegánok összecsaptak a húsevőkkel - „Enni vagy nem enni?" címmel rendeztek Zöld Tusa vitaestet

Vegán életmód kontra húsipar: egymásnak feszültek a vélemények


A húsfogyasztás és a vegán táplálkozás környezeti hatásairól rendeztek vitaestet.


„Enni vagy nem enni?" címmel rendeztek Zöld Tusa vitaestet a Klímapolitikai Intézet és a Reaktor Alapítvány közös szervezésében, amelynek során a vegán és húsevő táplálkozás híveit ültették  asztalhoz. Gyimóthy Barbara, a Magyar Vegán Egyesület alelnöke, és Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke beszélgettek, az est moderátora Győri Adrienn, a Klímapolitikai Intézet junior kutatója volt.


vegan-min.png


Lehet-e a húst teljesen nélkülözni a mindennapi étkezéseinkből?


Éder Tamás véleménye szerint bár rengeteg vegán vásárlóknak szánt, húst helyettesítő termék van forgalomban, ezeknek az íze nem pótolja azt, amit a húsbevitellel átélünk. A mindennapi étkezéseink alkalmával ugyanis kulcskérdés az íz, az evés-élmény. Kiemelte: az étkezésre nem szabad funkconális tevékenységként tekinteni, az emberi fejlődés mentén a létfenntartás mellett egyfajta kellemes időtöltéssé magasztosult, aminek ma még alapvető összetevője a hús.


Megemlítette a húsfogyasztás evolúciós vonulatát is: az állatok elfogyasztásával az ember a saját fejlődésében kulcskérdést oldott meg. Az állati rostokat gyorsabban és könnyebben emésztette meg, emiatt az emésztés nem vonta el azt az energiát, amit azelőtt a növényi táplálkozás megkívánt. Ráadásul a szükséges fehérjebevitelt a kisebb adag is tartalmazta.


Mennyire nehéz a vegán életmód?


Elhangzott az a kérdés, hogy mennyire nehéz a vegán életmód, mennyire nehéz ma vegánná válni? Gyimóthy Barbara szerint ez napjainkban már nagyságrendekkel könnyebb, mint régen, amit nem is a táplálékkiegészítőknek, hanem sokkal inkább az ízeket, állagokat helyettesítő termékeknek, és azok könnyebb elérhetőségének köszönhetnek.


De – ahogy az egyesület alelnöke fogalmazott – "vegánnak lenni körülbelül olyan nehéz, mint lemenni a piacra, venni friss zöldséget, és otthon főzni egy jó babgulyást". A vegán életforma legnehezebb része nem a táplálkozás.


A szakértő egyetértett Éder Tamással abban, hogy nagyon oda kell figyelnünk arra, mit eszünk táplálkozási módtól függetlenül is. Ebben a vegán életmód azért tud segíteni, mert amikor valaki vegán lesz, nagyon sok dologra oda kell figyelnie az étrendjében, és kénytelen a húsfogyasztástól függetlenül rájönni, hogy teljes egészében eddig nem figyelt oda arra, mit eszik.


Barbara eloszlatta azt a tévhitet is, hogy a vegánok fogyasztanák a legtöbb vitamin pótló készítményt, hiszen a staisztikai adatok szerint a kettő nem változik arányosan egymással. Ő maga sem fogyaszt étrendkiegészítő vitaminokat pedig 12 éve él vegánként. 


Miként hasonlítható össze a vegán élelmiszerek és helyettesítő termékek ökológiai lábnyoma a húsokéval?


Gyimóthy Barbara szerint többféle vegán módon táplálkozó személyt lehet elkülöníteni. Van akinek a táplálkozásból adódó ökolábnyoma valóban kisebb, de ez nem feltétlenül igaz mindenkire. Aki feldolgozott szalámi utánzatot, sajthelyettesítő terméket fogyaszt nem ugyanazt hagyja maga után, mint a többiek.


Nehéz a hús összehasonlítása, hiszen az előállításához globálisan rengeteg ivóvizet használnak fel. Az sem jelent kisebb garanciát az alacsonyabb ökológiai lábnyomra, hogy hazai terméket vásárolunk, mert az itthon nevelt vágóállatokat is táplálhatják olyan takarmánnyal, mely nagyon sok esetben távoli tájaktól érkezik és akár génmódosított szóját is tartalmazhat.


Tovább az eredeti oldalra!
0 Hozzászólás:
Legyél te az első hozzászóló!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezni: