Műhús - Fenntarthatóság és táplálkozás / 2022. május 11., szerda

Húsok a laboratóriumból - Növekedési faktor: ugyan, mi baj lehet?

Dohánnyal növesztik a jövő húsát

Közeleg a nap, amikor laboratóriumi körülmények között előállított, sejtekből fejlesztett húsokat fogunk enni.

Amerikai, szingapúri, katari, brazil és izraeli startupok is dolgoznak a műhúsok fejlesztésén, de olyan nagy nevek is beálltak az alternatív húsgyártás mögé, mint Bill Gates, vagy a harcos környezetvédő Leonardo DiCaprio. A cél, hogy a mezőgazdaság által kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségét csökkentsék, vagyis mérsékeljék az éghajlatváltozás káros hatásait.

Olyan, mint az igazi?

Régóta halljuk, hogy kevesebb húst kellene fogyasztani, különösen marhát, de vajon hányan képesek örökre lemondani a húsevésről? Ha sikerül az igazira állítólag ízében és külsejében is nagyon hasonlító műhús előállítása, akkor nem is kell.

A termesztett húst állati szövetből és őssejtekből növesztik egy növekedési faktort tartalmazó anyag segítségével. Nehéz azonban olcsó és hatásos növekedési faktort találni. Az izraeli BioBetter startup nemrég közzétette, hogy sikeresen használták fel a környezetbarát, alacsony költségvetésű dohányt fehérjenövekedési faktorok előállításához.

A cég jelenleg 23 kutatót foglalkoztat, és több millió dollárt gyűjtött magánbefektetőktől, hogy továbbfejlessze dohánnyal kapcsolatos kutatásait. Az új technológia drasztikusan csökkentheti a mesterségesen előállított, laboratóriumban készülő hús árát, amit a növekedési faktor is nagyon megdrágít. Ezek a fehérjék az emberben és a növényekben is megtalálhatóak, lehetővé teszik a sejtek differenciálódását és szaporodását. Előállíthatók élesztő vagy baktériumok fermentálásával, de az inzulin is használható növekedési faktorként, csak az állatokból kell begyűjteni.

A növekedési faktor grammonként eddig 2 millió dollárba került, de a BioBetter szerint a dohányból több ezer tonna növekedési faktort is generálhatnak, grammonként csupán 1 dollárért!

Becslések szerint a növekedési faktorok és a sejttenyésztő táptalajok a sejtalapú élelmiszerek gyártási költségének 55–85 százalékát teszik ki – mondta Dana Yarden, a BioBetter egyik társalapítója.

A szabadföldön termesztett dohánynövények bioreaktorként való használata – a vállalat tisztítási módszerével kombinálva – összetett fehérjék páratlan termelési skáláját teszi lehetővé. A dohánynövény teljes zöld biomasszáját hasznosítják a kiváló minőségű tisztított fehérje előállításához.

Hogy miért a dohányra esett a választásuk: gyorsan növekszik, nagy biomasszát halmoz fel, évente négy termést is hoz, ráadásul számos komplex fehérje előállítására alkalmas. A cég szerint a dohányban óriási lehetőség rejlik a jövő élelmiszereinek gyártásában. (Index Tudomány)

Tovább az eredeti oldalra!