Jelenből a Jövőbe / 2024. július 4., csütörtök

Miért problémás a kínai DJI drónfejlesztő világuralma?

A Senzsen-székhelyű DJI a globális kereskedelmi drónpiac több mint kilencven százalékát uralja. Gépeiket hobbisták, vállalatok egyaránt használják: fényképezésre, megfigyelésre, rovarirtásra és sok minden másra.

Június tizennegyedikén az Egyesült Államok Képviselőháza a DJI drónjainak amerikai értékesítését megtiltó törvényjavaslatot fogadott el, amelyet a szenátus – az éves védelmiköltségvetés-megbeszélések részeként – most tárgyal.

Az intézkedés az amerikai-kínai chipháború kiterjesztése, egyértelműen jelzi a két szuperhatalom közötti technológiai rivalizálás fokozódását. A DJI piaci egyeduralmát évek óta figyelik árgus és gyanakvó szemekkel, így a lépés borítékolható volt.

A nagyvállalat drónjai ugyanis annyira jók, áruk pedig annyira baráti, hogy polgári alkalmazások mellett csatatereken, katonai célokra, ellenséges állások felderítésére, bombák szállítására is használják a humán vezető nélküli légi járműveket – például Ukrajnában, mindkét fél. Mivel az USA aggódik a Kína és Tajvan közötti potenciális fegyveres konfliktus miatt, a DJI kereskedelmi drónjainak alkalmazása, az alkalmazások következményei politikai problémát jelentenek.

A gyártó valóban úttörő, sikerült felállítaniuk a kereskedelmi drónok mércéjét, kidolgozniuk a szabványokat. Sikerük több évtizedes elektronikai gyártótevékenységük mellett azonban (nem meglepő módon) a senzseni politikai támogatáson is alapul. Jó példa arra, hogy Kína gyártási előnye hogyan alakítható technológiai előnnyé.

Senzsen és környéke évtizedek óta szinte egyetlen robusztus gyár, a hardver-ipar, köztük a dróngyártás ellátási láncának kulcsfontosságú helyszíne. Kvázi mindent elkészítenek helyben, a világon nincs még egy hely, ahol kifogyunk valamilyen nélkülözhetetlen, de ritka, mint a fehér holló alkatrészből, és a szomszédos utcán ne futnánk bele azt ezres tételekben kínáló árusokra – nyilatkozta a városról Sam Schmitz, a Neuralink vezető gépészmérnöke.

A helyi önkormányzat komoly támogatásokkal, elvileg kockázatos kísérletek engedélyezésével masszívan hozzájárult mindenhez. A városban máris megvalósult a mindennapi élelmiszerek drónos házhozszállítása, Senzsen viszont más célokra, az „alacsony magasságú gazdaság” felépítésére is használja a technológiát, és mindent megtesz azért, hogy a DJI továbbra is világvezető maradjon.

Az ottani beszállítói lánc annyira kompetitív, hogy a világon ma már elképzelhetetlen Senzsent megkerülve drónt használni. Amerikai vállalatok próbáltak tenni valamit a dominancia megszüntetéséért, de gépeik egyrészt túl drágák, másrészt kevésbé voltak megbízhatóak.

Az amerikai politikusokat ez a függőség és a kínai-tajvani viszonyra való esetleges hatása aggasztja.

Tovább az eredeti oldalra!