Az USA további korlátozásokat vezetett be a mesterségesintelligencia-exportra
A Biden-adminisztráció utolsó hetében a korábbiakat drasztikusan bővítő újabb exportkorlátozásokkal igyekezett erősíteni az amerikai mesterségesintelligencia-szektor pozícióját. Lényegében nemzetközi hierarchiát alakított ki, hogy mely ország hogyan és milyen fejlett chipekhez és modellekhez férhetnek hozzá.
Csak a „kiválasztott” közeli szövetségesek érintetlenek. A még nem végleges törvény hármas felosztású világrendet mutat. Célja, hogy Kína, Irán, Észak-Korea, Venezuela, Mianmar (Burma), egyes afrikai országok és természetesen Oroszország, valamint Belarusz ne férjen hozzá semmihez: se fejlett MI-chip, se modellsúlyok, se ezekhez a rendszerekhez kapcsolódó szakismeret. Összesen közel húsz országról van szó.
A közeli szövetségesek a következők: Kanada, Írország, Egyesült Királyság, Dánia, Svédország, Finnország, Norvégia, Németország, Hollandia, Belgium, Luxemburg, Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Japán, Dél-Korea, Tajvan, Ausztrália és Új-Zéland.
Az egykori keleti blokkból egy ország sincs köztük, de Izland, Portugália, Svájc, Ausztria és Görögország sincs, mint ahogy egyetlen latin-amerikai, valamint olyan hagyományos szövetségesek, mint Izrael, Szaúd-Arábia és Szingapúr sem szerepel a kiválasztottak listáján.
A Trump-adminisztrációnak százhúsz napja lesz arra, hogy a diplomáciai és üzleti körökben tapasztalt reakciókat tesztelve módosítson az elvileg egy év múlva hatályba lépő törvényen.
Az új hierarchia az Egyesült Államokban vagy amerikai technológiát használva, de külföldön készült chipekre és szabadalmaztatott amerikai modellekre vonatkozik. A hazai félvezetőgyártást akarják megerősíteni és az USA biztonságát elvileg veszélyeztető külföldi technológiák gyártását kívánják korlátozni vele.
Az első csoport szinte bármihez hozzáférhet, MI számítási kapacitásuk hetvenöt százalékát viszont szövetséges országok területén belül kell tartaniuk. Tíz százaléknál többet nem vihetnek a csoporton kívüli országokba, amivel az a cél, hogy a fejlett MI fejlesztése az USA-ra és közeli szövetségeseire koncentrálódjon.
A második csoport kezdeti, 2025 első negyedévi plafonja a nagyjából 32 ezer Nvidia H100 chipnek megfelelő 507 millió teljes feldolgozó kapacitás (total processing power, TPP). A plafon 2027-re 1,02 milliárd TPP-re emelkedik. Az ezekben az országokban működő amerikai vállalatok magasabb plafonértéket kérhetnek: 2025 első negyedévében 633 millió, 2027-re 5,064 milliárd TPP-t.
Az Egyesült Államokban működő cégeknek teljes MI számítási kapacitásuk minimum ötven százalékát az országhatárokon belül kell tartaniuk. Követniük kell modelljeiket, biztonsági intézkedéseket kell hozniuk, rendszeres auditoknak kell alávetniük magukat.
A törvény hatása kiszámíthatatlan. A második és a harmadik csoportba tartozó fejlesztők között szorosabb együttműködés alakulhat ki, amellyel világszinten leértékelődhetnek az amerikai technológiák. A nagyvállalatok panaszkodnak is a szerintük az ország globális versenyképességét csökkentő korlátozásokra. Persze nyilván kijátszható ez a törvény is, és az eddigi tiltások is csak mérsékelt hatást váltottak ki. Kína nem rogyott össze, és az ottani MI-fejlesztések sem álltak le, sőt…
De legyen bármi is a vége, ha a világ kevésbé fog függeni amerikai chipektől és modellektől, nagyon más lesz a globális MI-ökoszisztéma.
0 Hozzászólás:
Legyél te az első hozzászóló!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezni: