Tavasz, egészség, fogyás, meg ami kell

Nyilván nem én vagyok egyedül így tavasszal: szorít a testi-lelki nagykabátom. Könnyebben akarok szökellni a réten emelkedőt megmászni, kutyát sétáltatni, kisgyerek után szaladni (még ha az nem is a sajátom). Mit lehet tenni az ügy érdekében? Baromi egyszerű (tehát nincs is ennél nehezebb): 1. ügyelni az étkezésre 2. beiktatni némi testmozgást.

Az első pont nem annyira bonyolult nekem, hiszen egyszer már nagyon szép eredményeket értem el a kvázi-paleós étkezéssel. Azért csak kvázi, mert az alapok egyeznek (ne egyél lisztes, cukros, tésztás, krumplis ételeket), de pl. nem iktatom ki a lágysajtokat, nem használok pótlékokat, úgysmint eritrit, vagy kókuszzsír, esetleg útifűmaghéj-liszt. Ha eszem, akkor nem helyettesítek, nem csalok. Nincs édesség, se pótliszttel, se pótcukorral, amik mellesleg eléggé feldolgozott vagy nagyon messziről érkezett cuccok, lsd zöldbanánliszt. Akkor inkább csak gyümölcsökből nyerek édes ízt.

Na hol is tartottam... szóval igen, ezzel gyönyörűen le lehet fogyni, éhezni sem kell, ízeket is szabad érezni. 2 probléma van vele: egy idő után uncsivá válhat, akkor ha lazítasz és elengeded a gyeplőt, lesből ugranak rád vissza a leadott kilók, sőt, hozzák a rokonaikat is. Valamint nagyon-nagyon erős elhatározás és akaraterő kell ahhoz, hogy sose, még a családi ebédkor se csábulj el -ilyen alkalmakkor valahogy mindenki imád tukmálni.

És hogy mi van a testmozgással? Természetesen szükségszerű. De elmondhatom, hogy ha a kajálástól megindulnak a kilók lefelé, könnyebb felhúzni a túracipőt, sokkal jobban esik a mozgás. Már-már hiányzik is a nap végén a levezető gyorsséta 40-60 percen át.