Garffyka / 2024. január 7., vasárnap

Pirított, sós dió

Ezt finomságot otthon kóstoltam először, ÉApám készítette, és mint a legtöbb ennivaló, ami a kezei alól kikerül, ez is finom. Sőt. Nagyon finom! Körülbelül az abbahagyhatatlan kategória.

Nem sok minden kell hozzá, csak dió, só, egy serpenyő, egy nagy lyukú szita, türelem és/vagy idő - általában ez utóbbi kettő hiányzott nálam. De ma, ebben az undokul szürke, begubózós időben megszállt az ihlet és nekiálltam. Igaziból nincs sok munka vele, diót pirítani, ledörzsölni a héját, serpenyőt kitörölni, megint pirítani, megint ledörzsölni, serpenyőt kitörölni, pirítani, sózni, dörzsölni és da capo al fine, amíg kész nem lesz.
A végeredmény kenterben veri az összes bolti nasit, kesernyés héj nélküli, finoman sós, pirított dió. Magában eleszegetni. Vagy egy csésze tea mellé. Vagy, mint most, egy pohárka hideg Proseccoval kísérve.

 

Így készül: előveszem a legnagyobb, piros teflon serpenyőt, előkészítem a diót, a sót, nagy lyukú szita híján a saláta csöpögtető műanyag vájlingot, néhány lap papír törlőkendőt, egy tányért, amire majd kiborítom a kész finomságot.
A serpenyő alatt bekapcsolom a tűzhelyet (14-es fokozatból 12-re), beleszórok egy bő marék diót - pontosabban annyit, amennyi kényelmesen, egy rétegben elfér. Rázogatva pirítani kezdem a diót. Amikor a dió már jól átforrósodott (kb. 2 perc), átöntöm a szitába és kézzel dörzsölgetem a diót, hogy minél jobban lejöjjön a vékony hártya-héj a gerezdekről, időnként megrázom a szitát, hogy amit ledörzsöltem az kiszóródjon. A serpenyőt kitörlöm egy többrét hajtott papírtörlővel, beleteszem a diót és újra pirítani kezdem, majd ismét áttöltöm a szitába, egyik kezemmel dörzsölöm a diót, másikkal rázom a szitát; harmadikkal kitörlöm a serpenyőt 😉Harmadik, negyedik pirításnál a dióra szórok 1-1 bő csipet sót és így rázogatom, pirítom.
Diótól is függ, hogy hányszor pirítom és dörzsölöm le a héját; a cél az, hogy minél kevesebb hártya maradjon és a gerezdek finoman megpiruljanak, miközben a só szinte észrevétlenül átjárja, bevonja a diót.

 

Érdemes megvárni, hogy kicsit kihűljön. Langyoskán, hidegen, másnap, mindenképpen nagyon finom. Mivel előre elkészíthető (csak dió és türelem legyen), vendégváró, buli nasinak is tökéletes.
Egy hátránya van, sokkal hamarabb fogy, mint kellene. 😏😄

Jó étvágyat !

Tovább az eredeti oldalra!