Íz és Itália / 2018. május 13., vasárnap

Olasz rakott padlizsán

Melanzane alla Parmigiana (La parmigiana di melanzane)

Az ördög tojása

A padlizsán az arabok közvetítésével érkezett meg Indiából a középkori Európa piacaira. Eleinte mérgező növénynek tartották, mert nyersen fogyasztva fejfájást, álmatlanságot okozott. Az arabok talán pont ezért nevezték “al badingian” –nak azaz az ördög tojásának.  Gabriel Alonso de Herrera agronómus véleménye szerint a padlizsánt az arabok csak azért hozták Európába, hogy kiirtsák a keresztényeket (1513-ban). Ezzel utalt a növény mérgező voltára. A padlizsán használata a gasztronómiában az 1800-as években kezdett elterjedni.

A padlizsán rostokban gazdag, cukorban szegény alacsony kalóriatartalmú növény. 100 grammja csupán 17 kalóriát tartalmaz, csökkenti a koleszterinszintet, segít az érrendszeri és a daganatos betegségek megelőzésében.

Honnan ered a parmigiana?

A la parmigiana di melanzanét feltehetőleg a 19. században készítették először. Ez az az időszak amikor a paradicsom és a padlizsán is az olasz konyha alapvető alapanyagává vált. (Érdekes módon a paradicsomot is sokáig mérgező növénynek tartották.) A mai napig nem lehet eldönteni, hogy hol született meg az étel ősi receptje; Szicília, Campania és Emília Romagnia is saját szülöttének érzi a fogást. 

Néhány feltevés szerint az étel nevében található “Parmigiana” szó a pármai sajtra utal, mely Emília Romagnia tartomány híres szülöttje, így az étel onnan származik. Mások azon a véleményen vannak, hogy neve a parmiciana szóból ered, mely szicíliai dialektusban a zsalugátár fa lamelláját jelenti. Így az étel neve tulajdonképpen arra utal, hogy a padlizsánszeleteket a zsalugáter lamelláihoz hasonlóan helyezik el az edényben. Egy harmadik feltételezés szerint a név a “parmigiane” szóból származik, azaz pármai módon készíteni a padlizsánt (alla maniera dei parmigiani). A pármai konyha egyik jellegzetessége ugyanis, hogy a zöldségeket szeletekre vágva egymásra rétegezik és így sütik meg.

Variációk

Az klasszikus rakott padlizsán, szeletelt, lisztben forgatott és olajban sütött hámozott padlizsánból készül, melyet paradicsomszósszal, mozzarellával és parmezánnal vagy caciocavallo sajttal gazdagítanak. Igen sok változatban a padlizsánt már nem hámozzák meg, hanem héjával együtt sütik, mert így sokkal ízletesebb fogás a végeredmény. Nyári könnyedebb verziójában a padlizsánt grillezik, és a mozzarellát akár ricottával is helyettesítik. Nápolyban füstölt scarmorza sajtot és kolbászt is adnak hozzá. Calabriában a parmezán helyett szicíliai pecorino sajtot szórnak rá és főtt tojást is adnak hozzá.

 

Elkészítése

1. A padlizsánokat megmossuk, megszárítjuk és 2-3 mm-es szeletekre vágjuk.
2. A szeleteket megsózzuk és egy tányérra helyezük. A legfelső szeletre súlyként egy tányért helyezünk. Ez segíteni fog abban, hogy a kesernyés lé könnyebben távozzon a padlizsánból. A padlizsánokat 30-40 percig hagyjuk pihenni.
3. Közben elkészítjük a paradicsomszószt. Egy lábasba 2-3 evőkanál olívaolajat teszünk és beletesszük a héjas fokhagymát. Az 1-2 perc alatt aranybarnára sült fokhagymát eltávolítjuk.
4. Az apró kockára vágott hámozott paradicsomot olajba tesszük. Lassú tűzön addig főzzük, míg egy krémes szószt nem kapunk. Ehhez nagyságrendileg 30-40 perc szükséges.   Főzés közben kóstoljuk meg a paradicsomszószt és ha túlzottan savanykásnak éreznénk tegyünk bele egy kiskanál cukrot. A kész szószt lehúzzuk a tűzről és beletesszük a friss bazsalikom leveleket, sózzuk, borsozzuk.
5. A padlizsánszeletekről leöblítjük a sót, majd egy konyharuhán vagy papírtörölközőn megszárítjuk.
6. A padlizsánokat megforgatjuk lisztben, majd forró olajban 2-3 perc alatt megsütjük. A legjobb olívaolajat használni a sütéshez, így a padlizsán “könnyű” marad.
7. A megsütött padlizsánokat lecsöpögtetjük és papírtörülközőre tesszük.
8. Előveszünk egy sütőedényt. Az aljára teszünk 2-3 kanál paradicsomszószt. Ezt befedjük egy réteg padlizsánnal, melyre ismét néhány kanál paradicsomszószt teszünk.
9. Megszórjuk apró kockákra vágott mozzarellával, és reszelt parmezánnal. A rétegezést addig folytatjuk, míg el nem fogynak az alapanyagaink. A fenti mennyiségből 4-5 réteget tudunk készíteni.
10. 200 fokra előmelegített sütőben 45 perc alatt megsütjük. Majd hagyjuk legalább 10-15 percet pihenni. Langyosan fogyasztva a legfinomabb. Érdemes akár egy nappal korábban is elkészíteni, hogy az ízek jobban összeérjenek.

 

 

 

Felhasznált források:

• Quicampania
• Ilgiornaledelcibo
• Dagospia
• Vesuviolive

Tovább az eredeti oldalra!