Lósóskakonzerv
A levélzöldségeket is érdemes konzerválni, pláne a lósóskát, amiből rengeteg van sokfelé. Tiszta helyről, virágzás előtt szedve finom. A konzerv pedig bármikor előkapható időhiányos időkben vagy akkor, amikor kevés levélzöldség van, nyáron. A konzerv tavaszi, őszig kell várni, hogy legyen új levél, mert esős őszökön szépen kihajt és áttelel a lósóska is, így akár egész télen is elérhető.
A paréjlórom (Rumex patientia) a fodros lórom (Rumex crispus) és a réti lórom (Rumex obtusifolius) ilyen lósóska fajok. Én ezek közül a a paréjlóromot kóstoltam és használom. Íze sokkal kevésbé savanyú, mint a mezei és juhsóskáé. Idővel kissé keseredhet, ezért fiatalon, virágzás előtt ajánlott szedni. Több más lórom faj is van, nem mind jó ízű, így csak a nem keserű fajokat szedjük, de a leginkább kipróbált azért a paréjlórom, amit angolsóskának is neveznek. Ez a szósz is a paréjlórom leveleiből készült. A faj kertekben is kiválóan elvan, magjait forgalmazzák is. A sóskákból, hogy savaikat lekössék hagyományosan régóta készítenek tejes habarású szószokat, főzelékeket.
Elkészítés: Olajon apróra vágott fokhagymát illatosra pirítok, majd hozzáadtam az összevágott lósóskát, vizet. Sóztam, kicsit jobban, hiszen hígítva lesz. Fűszerezni lehet még ízlés szerint akár most, akár felhasználáskor majd. Készre főztem, és még forrón, csírátlanított üvegekbe töltöttem, majd csírátlanított tetőkkel lezártam az üvegeket és dunsztba tettem kihűlésig. Tartósítása tehát a hőkezelés. Aki még biztosabbra menne, kihűlés után újra lehet hőkezelni, üvegestől együtt újra forralni, de pépesre főzni nem kell azért. Hidegen tartom, néhány hét alatt elfogy.
Felbontáskor használható levesekbe, szószokba, mint pl. ITT, ITT és ITT akár tésztaszószba is ÍGY vagy ÍGY.
Köszönet minden támogatásért, de ha valaki nem tud vagy nem szeretne, anélkül is szabadon olvashat, tanulhat a blogon ehető vadnövényekről és gombákról.
0 Hozzászólás:
Legyél te az első hozzászóló!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezni: