A közös konyha(kert) / 2023. szeptember 6., szerda
Csicseriborsókrém (hummus, hummusz, humusz - bárhogy is írják)
A hummuszt valaki vagy szereti, vagy nem, szerintem köztes lét nincsen, szóval olyat nem ismerek, aki nincs oda érte, de azért meg tudja enni. Én se szerettem, amíg meg nem kóstoltam az aldis pikáns hummuszt. (Amúgy többfélét is kóstoltam, de csak ez az egy jött be eddig. Meg a sajátom.) Ennek egyáltalán nincs csicseriborsó vagy szezámmag íze, inkább ecetes és picit csípős, és pont ezt imádom. Régóta szeretném már magamnak elkészíteni, de a leírások alapján olyan nehéznek tűnt, 2 óra főzéssel riogatnak, és azt azért nem szeretném. Aztán megtaláltam egyik új kedvencem, Zsombi youtube-csatornáján és a weboldalán is a receptet, és kiderült, hogy nagyon nem nehéz előállítani a hummuszt.
Nem akartam konzervből csinálni, mert abban nincsen semmi kihívás, és kíváncsi voltam, hogy tényleg 30 perc alatt megfő-e kuktában a nem beáztatott száraz csicseri, ahogy azt valahol máshol olvastam, de eddig a pályáig még nem merészkedtem el, ez haladóknak való. Van egy gyönyörű kuktám, és szeretek rögtönözni, szóval előbb-utóbb sor kerül majd arra is, hogy nem áztatom be előre, de például muszáj lesz aznap csinálnom valamiért egy finom hummuszt, és akkor jön majd a kukta.
Én most kétfélét csináltam, egy simát és egy sült paprikásat, de próbáltam már csilis-sültpaprikásat is, nekem nagyon bejöttek. Még a sima is!
Hozzávalók:
- 25 dkg száraz csicseriborsó
- 2 teáskanál szódabikarbóna
- 2 evőkanál tahini
- pici fokhagymapor (vagy fokhagyma azoknak a szerencséseknek, akik még nem lesznek rosszul tőle)
- 1 teáskanál őrölt kömény
- ecet vagy citromlé ízlés szerint
- só, bors, olívaolaj ízlés szerint
- pár kanál hideg víz a megfelelő állag beállításához
------------------------------------------------------------------------
- A sült paprikáshoz: sült paprika
- A csilis sült paprikáshoz: sült paprika, csilipaprika, csilipehely
- A tetejére díszítésnek: olívaolaj, füstölt pirospaprika, zöldfűszerek (pl. koriander)
A csicseriborsót előző este megmostam, és beáztattam kétszeres mennyiségű vízbe, és adtam hozzá 1 teáskanál szódabikarbónát. Másnap leszűrtem, és újabb 1 teáskanál szódabikarbónával sós vízben megfőztem. Nálam 35-40 percig tartott a főzés nem lobogó sós vízben. (És kuktában is 30 perc, de ott nem kell beáztatni állítólag. Ezt még ellenőriznem kell.) Akkor jó, ha két ujjal könnyen szét lehet nyomni a csicseriborsókat.
Nagyon sok vízben többször átöblítettem, hogy minél több héjtól megszabaduljak (
Zsombi videójában 2.20-nál látszik, hogy milyen héjról is van szó.)
A sült paprikáshoz a kápia paprikát (vagy bármilyen piros színűt) megsütöttem sütőben, aztán lehúztam a megfeketedett héjukat, a szárat eltávolítottam, és a magokat is nagyjából, és ezzel a paprika is készen állt a felhasználásra. (Szép fázisfotók Csincsillától a sült paprika elkészítéséről
itt.) Egy szűrőbe téve a paprikák levét érdemes lecsöpögtetni amennyire lehetséges.
Jöhet az összeállítás: a csicseriborsó felét az aprítógépbe kanalaztam, hozzátettem a tahinit és a fűszereket. Folyamatosan kóstolgattam, és amikor úgy éreztem, hogy jó lesz, akkor egy részét kiszedtem egy kis tálkába. Megjegyzem, én most nem citromlét használtam, hanem ecetet, mert azzal nekem jobban ízlik (Réka meg pont azt szereti kevésbé). Az olívaolaj és a víz azért van a hozzávalók között, mert elég sűrű ez a krém, ezekkel lehet kicsit lazítani, de apránként kell adagolni, nehogy túl híg legyen végül.
Az aprítógépben maradt kevéske hummuszhoz tettem a maradék főtt csicseriborsót, a 3 db sült paprikát, és további fűszereket, és ezt is krémesítettem. (A paprikát jobban le kell csöpögtetni felhasználás előtt, mert eléggé felhígította.)
Tálaláskor kis olívaolajjal, füstölt paprikával és félretett főtt csicseriborsószemekkel, esetleg valami zöldfűszerrel lehet díszíteni. Azt imádom ebben a kajában, hogy olyan jól lehet díszíteni, és minden fotón jól néz ki, még az enyémeken is.
A tanihiról: Csincsillának is van
humusz-receptje már a blogon, és ott az derül ki, hogy ő ilyen tahinit használ:
Én meg ilyet találtam, nagyon nehezen:
Még annyit szeretnék itten okoskodni, hogy ha túl sokat sikerül egyszerre főzni, akkor be lehet tenni a mélyhűtőbe, sőt teljesen elkészítve is be lehet tenni, nekem most van is bent egy adag sült paprikás. Bármikor elővehető, és amiért még nagyon izgatja a fantáziámat, az az, hogy ezerféleképpen lehet fűszerezni, tuti, hogy előbb-utóbb mindenki megtalálja azt, ami mégis csak ízlik neki. Itt egy recept a drága
Ottolenghitől, itt pedig egy
currys-diós-mazsolás érdekesség, amiben még az is újdonság, hogy csak villával összetörik a főtt csicserit, és ilyen rusztikusan tálalják. Ezt majd szeretném kipróbálni.
Most pedig jöjjön végre Szabi csodás fotója az egyik ünnepi asztalról a kétféle hummusszal, fetakockákkal, Old Gouda sajtkockákkal (nagyon finom, kóstoljátok meg, a Lidlben kapható), tortillával, dinnyefalatokkal, és a mártogatókhoz répa-, kaliforniai paprika- és szárzeller-darabokkal, sós napraforgómaggal és tesóm kezével (aki nagyon éhesen érkezett!):
És ki más lehetne a napi cuki, mint Amy, aki valószínűleg rájött, hogy itt finomságok vannak az asztalon. Lehet, hogy ő szereti a hummuszt!
Mert persze természetesen ő is jött felköszönteni az ünnepeltet.
Tovább az eredeti oldalra!
0 Hozzászólás:
Legyél te az első hozzászóló!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezni: