A nyelv olyan, mint egy mély kút
A napokban jelent meg Magay Tamás szerkesztésében az Angol–magyar szókincsbővítő ellentétszótár a TINTA Könyvkiadóban. Ebből az alkalomból beszélgetett a szerzővel Kiss Gábor, a kiadó igazgató-főszerkesztője.
Kiss Gábor: Ebben az évben töltötted be a 95. életévedet. Isten éltessen sokáig! Hogy gondolsz vissza gyerekkorodra? Miben más a mai fiatalok élete, mint a tiéd volt?
Magay Tamás: Köszönöm a gratulációt. Gyerekkoromra jó szívvel gondolok vissza. Csodálatos szüleim voltak, akikkel Kaposvárott 19 évig éltem együtt. Kaposvári éveim meghatározóak voltak, biztos alapot nyújtottak egész életemre nézve. Életrajzomat jelenleg is írom, ha Isten éltet, talán még közre is adhatom. Nem más a mai fiatalok élete sem, ha olyan szerető családban nőnek fel, mint az én családom volt.
Magay Tamás
Kiss Gábor: Hol végezted általános és középiskoládat? Milyen emlékeid vannak? Szüleid szorgalmazták a tanulást?
Magay Tamás: Mint már említettem, Kaposvárott jártam iskolába, a Somssich Pál állami fiúgimnáziumba, amelynek 27 éven át igazgatója volt nagyapám, Pongrácz Károly. Ő akkor ment nyugdíjba, amikor én a nyolcosztályos gimnáziumban első gimnazista lettem. A gimnázium énekkarának lelkes tagja voltam, én magam 10 évig hegedültem, a zene azóta is mindennapi kenyerem. Felejthetetlen volt, amikor kiskamasz koromban énekeltük Kodály Mátrai képek című csodálatos művét, amivel a Mester is elégedett volt. Ezt a Magyar Rádió is felvette, és leadta 1943. karácsonya előtt.
0 Hozzászólás:
Legyél te az első hozzászóló!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezni: