Kezdetben volt az Ige
Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: IMP Magazin 2011. március.
E sorok olvasói nagyon jól tudják, hogy írásom címét Szent János evangéliumának előszavából, annak is az első sorából merítettem. Benne az Ige nem azt jelenti, ami e szóról az embereknek elsősorban eszükbe jut. Nem a cselekvést, történést, állapotot, létezést kifejező szófajt, hanem azt, amit eredetileg jelentett, ez pedig a szó, a beszéd, görög szóval a logosz. Erről a „Logosz”-ról sokat beszéltek abban a korban, amikor Szent János az evangéliumát megírta. A görög bölcselők, a zsidó írástudók, a pogány vallások egyes papjai sokat írtak és beszéltek valami közvetítő lényről, mely az Isten – vagy az istenek – és a látható világ között áll, mely az alsó és felső világ összekötője, átmenet az egyikből a másikba. A mi nyelvünkben az ige, amely feltehetőleg a honfoglalás előtti időből származó jövevényszó, eredetileg azt jelentette: ’szó’, ’varázsszó’, amire igéz szavunkból is lehet következtetni, az ’Isten szava’ jelentés pedig a latin verbum e jelentésének mintájára jött létre. Vallásos – főleg protestáns –nyelvhasználatban több más, rokon jelentése is van ige szavunknak: ’egyházi beszéd’, ’bibliai idézet’ stb.
Én a következőkben nyelvtani értelmében foglalkozom az igével. Bemutatok néhány olyan igét, amelyből az idők folyamán kivált egy-egy új szó, s abban a hitben ringatom magamat, hogy olvasóimnak ennek szemléltetésével némi örömet tudok szerezni. Ennyi előzetes után rá is térek mondandóm lényegére.
Mint szinte minden nyelvben, úgy a nyelvhasználat során a magyarban is végbemennek bizonyos rövidülések, nem is kis számban. Tudatában kell lennünk annak, hogy ha egy szót vagy szókapcsolatot gyakran használunk, akkor az a szó vagy szókapcsolat idővel nemegyszer megváltozik, megrövidül. A midőn határozószó egy korábbi mi időn szókapcsolatból vonódott össze, a gazdaasszony pedig a magánhangzó-elízió következtében gazdasszonnyá rövidült. A nyelvújítás korában szinte divattá vált az olyanfajta rövidítés, amelynek eredményeként a szavak végét lecsippentették, s a korábbi cikkelyből cikk lett, a diadalom pedig diadallá rövidült. Ugyanez a fajta rövidülés a huszadik században is folytatódott. A laboratórium ma már többnyire csak labor, az akkumulátor pedig az autósok nyelvében szinte mindig csupán akku. Ekkor vált divattá bizonyos összetett szavak egyik, főleg első részének megrövidítése: levelezőlap > levlap, potenciométer > potméter, sebességváltó > sebváltó stb.
sebességváltó > sebváltó
0 Hozzászólás:
Legyél te az első hozzászóló!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezni: