Robert Bloch - Psycho 3. ( vége )
A neon nem égett. A motel koromsötét. A lány lecsavarta a gyújtást és csak várt.
Most már hallotta az esőcseppek monoton dobolását, mögötte pedig mintha sóhajtozott
volna a szél. Sötétség vette körül; mintha falként magasodott volna fel minden oldalról.
S ő egymagában ül a sötétben. Ez a pénz nem segíthet rajta és Sam mit tehet? Persze,
hát rosszfelé fordult; idegen útra. Megásta a saját sírját, most aztán belefekhet.
De hát miért is gondol ilyesmire? Nem sír az, hanem ágy. Még mindig ez jár a
fejében – „nem sír az, hanem ágy” – amikor hatalmas árnyék tornyosult fel a sötétben,
majd lassan kinyitotta a kocsi ajtaját.
0 Hozzászólás:
Legyél te az első hozzászóló!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezni: