Ellenben #3 – Kritikai podcast Regős Mátyás Tiki című regényéről
Az Ellenben című kritikai podcastunkban a Litera kritikarovatának szerzői kortárs magyar irodalmi művekről beszélgetnek. Régóta szükségét éreztük, hogy a világirodalmi fókuszú – de időnként a magyar irodalmi vagy éppen gyermekirodalmi vizekre is kihajózó – Ahogy tetszik című, már több mint négy éve futó podcastunk mellett elinduljon egy magyar szerzők műveit kibeszélő sorozat is.
A harmadik adásban Regős Mátyás Tiki című regénye került terítékre. Választásunkban inspirált minket Nagy Hilda felszólalása a Késelés Villával beszélgetésén, ahol felhívta figyelmet arra, hogy mennyire kevés átjárás van az irodalmi térfél különböző részei között. Ezért a nyár folyamán több, a KMTG műhelyében megjelent könyvet elolvastunk és ebből választottunk egy olyat, amit olvasásra, elemzésre érdemesnek találtunk. Regős Mátyás regényében egy kiskamasz fiú állít emléket egykori barátjának, Tikinek és ezen az emlékállításon keresztül nemcsak a traumáját dolgozza fel, hanem irodalmi kihívásokkal is találkozik.
Bocsik Balázs első megszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy őt az első olvasáskor az izgatta, hogyan bánik a regény az általa előhívott hagyományokkal, majd némi kritikai éllel megjegyezte, hogy az elbeszélő hangja bár alapvetően szépen kidolgozott, de időnként érződik benne egy felnőttebb szubjektum világkarakterizálásának törekvése. Ez a feszültség számára inkább zavaró volt, mint termékeny. Márjánovics Diána ezzel szemben nem érezte azt, hogy egy felnőtt tudásanyagát mozgatná az elbeszélő. Hangsúlyozta, hogy milyen ügyesen használja a szerző a szlenget, amely sok kortárs szövegben művin működik.
Kazsimér Soma a regény húzását emeli ki: „én bevallom őszintén együltő helyemben olvastam végig”. Emellett neki az volt zavaró, hogy a regény elbeszélője, Erdős Vili néha olyan dolgokat is elmesél Tikiről, amelyről nem lehetett tudomása. Modor Bálint ellenben úgy látta, hogy ez passzol az elbeszélő megbízhatatlanságához, aki jó pár helyen mitizálja a barátját és bőven belefér ebbe a figurába az ilyen típusú empatizáló fantáziálás.
A beszélgetésben terítékre kerül a regény elsőre talán nem látható feszes szerkezete, a műfaji kérdések a trauma irodalomtól a fejlődésregényig és a benne kirajzolódó férfi és női alakok közvetítette kép, és az is, hogy mit mutat meg a társadalomról és a többszörösen terhelt 2006-os évről, amikor a Fradi kiesett az NB I-ből.
Hallgassák meg a beszélgetést!
Regős Mátyás fotóját Vadócz Dávid készítette.
0 Hozzászólás:
Legyél te az első hozzászóló!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezni: