Forrás: Die Zeit (Helmut Fohringer/​APA/​dpa)


Üres első oldallal jelent meg szerdán, a sajtószabadság világnapján az Osztrák Újságszövetségbe tömörült napilapok döntő hányada, például a Die Presse, a Der Standard, a Kurier, a Krone, a Heute, a Kleine Zeitung, hogy közösen tiltakozzanak az új ORF-törvény ellen. A tiltakozók nem szeretnék, hogy a magyarhoz hasonló médiarendszer alakuljon ki.


A Népszava beszámolója szerint a tiltakozás annak az új finanszírozási rendszernek szól, amelynek révén az ORF, az osztrák állami rádió és televízió-csoport az érintettek szerint behozhatatlan előnyre tesz szert a magánmédiával szemben, és ezáltal sérül a médiavilág sokszínűsége, az úgynevezett médiapluralizmus.


Az új törvény szerint 2024-től több bevétel jut az ORF-nek, mintegy 710 millió euró a lakosságtól, további 300 millió pedig hirdetésekből folyik majd be.


Az eddig GIS-nek nevezett díj összege havi 18,59 euróról 15,20-ra csökken, de immár kiterjed valamennyi osztrák háztartásra és vállalatra, függetlenül attól, hogy az adott helyen használnak-e televíziós készüléket. A Népszava által említett becslések szerint így 300-700 ezerrel nő azok száma, akiknek fizetniük kell.


A változáson a hatóságok is nyernek, a központi állam és a tartományok ugyanis jövőre felhagyhatnak az ORF-nek eddigi, havi 2-3 eurós hozzájárulás befizetésének ellenőrzésével. Eddig csak azoknak kellett tévédíjat fizetniük, akiknek a lakásában volt készülék, és eddig „tévékémek” csöngettek be, akik váratlanul betoppanhattak, hogy ellenőrizzék a háztartások tévékészülékeit. 2024-től viszont mindenkinek fizetnie kell.


A Der Standard főszerkesztője a magyar médiarendszert hozza fel elrettentő példának, az autoriter kormány által finanszírozott újságok behozhatatlan fölényét – írja a Népszava.


Nem kevés konfliktusnak lesz forrása az a 2024-től, a BBC mintájára bevezetendő új rend, amely az ORF valamennyi dolgozójának fizetését nyilvánossá teszi.