Nagykőrös legnagyobb természeti katasztrófája
A mai Tomori utca környékén, 1826. április 15-én csaptak fel a lángok, ami a viharos észak-nyugati szélnek köszönhetően Nagykőrös legnagyobb természeti katasztrófájához vezetett.
Illusztráció: nagykőrösi tűzoltók vonulásra készen a két világháború között
Fotó forrása: 125 éves a nagykőrösi tűzoltóság
A tűzvészben elpusztult a teljes Alszög, amely városrész a mai, szabályozott formáját az újjáépítés során nyerte el. A két halálos áldozattal járó tűzben 478 ház égett le.
Az eseményről 1996-ban, a 170. évfordulón Tóth Barna emlékezett meg a Kék Nefelejcs NAGYKŐRÖS újságban.
A levéltárban fellelhető feljegyzések tanúsága szerint, a jövő héten lesz százhetven éve, hogy bekövetkezett a várost ért eddigi legnagyobb természeti csapás. 1826. április 15-én leégett szinte az egész Alszög. A városi tanácsülés jegyzőkönyvéből jól nyomon követhető, miként következett be, és milyen veszteséget okozott a rettegett vörös kakas. A tűz fészke, a mai művelődési ház helyén álló vendégfogadó és a görög templom közelében lévő két szomszédos épület zsindelyes teteje egyszerre meggyulladt és a viharos észak-nyugati széllel felerősödő lángok belekaptak a szomszédos házak hasonlóan gyúlékony tetőzetébe. A szikrázó zsarátnokot messzire vitte a szél.
A jegyzőkönyv megemlíti néhány, akkor jól ismert személy házát is, melyek a lángok martalékai lettek. Farkas János és Szamar János portáin lobbantak fel először a lángok, majd Udvardi József, Hoffer Sándor és Pap Konstantin házain át jutott a tűzvész a Kecskeméti utcára, s haladt dél-kelet felé. A széltől felkorbácsolt lángok nem álltak meg a Szolnoki-kapunál, hanem tovább pusztítottak az aklokon is. A tűz mindent megemésztett ami az útjába került, és csak az aklok szélén, a mai Vadas utca környékén szűnt meg, mivel a Gátban szerencsére nem talált éghető, száraz anyagot.
A krónikás feljegyezte a veszteségeket is. Elpusztult 478 ház, köztük ’két Professoroknak Qurtély házaik, az alszegi Leány Oskola’. Odalett 4 szárazmalom és 2 kocsma is. Az akolok területén – melyek elsősorban az állatok tartására, kertészkedésre szolgáltak – lévő istállókban számtalan háziállat pusztult el. Összességében egymillió, akkori forintra rúgott a kár. Szerencsére csak két emberéletet követelt a tűzvész. ’Sasi Gáspárné és egy tsetsemő Gyermek a nagy füstben megfulladván…’ vesztették életüket. A város viszonylag hamar magához tért a tűz okozta bénultságból. Még abban az évben elkészítette a leégett városrész – ma így mondanánk – rendezési tervét, Bakos József földmérő.
Ennek köszönhetően épült ki az a szabályozott alszegi utcahálózat, mely ma is jellemzője ennek a városrésznek. A károk mai értelemben is szinte felbecsülhetetlenek, ám az akkori önkormányzat gazdálkodásának köszönhetően, viszonylag rövid idő alatt a károsultak helyrehozhatták, felépíthették házaikat. Igaz, ebben jelentős támogatást kapott a város a két szomszéd településtől – Ceglédtől, Kecskeméttől – is. E mellett az ország számos helyéről érkezett pénz a károk gyors helyreállítására.
0 Hozzászólás:
Legyél te az első hozzászóló!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezni: