Loading...

László Ferenc

László Ferenc / 2022. november 26., szombat

A nagykőrösi Kossuth-szobor legendái

Nagykőrös Kossuth Lajos szobrát 1900. szeptember 30-án avatták fel. A Vasárnapi Újság  korabeli tudósításából megtudhatjuk, hogy a szobor 8000 forintba került és „Nagy-Kőrös városa maga gyűjtötte az összeget”. Az alkotás az Osztrák-Magyar Monarchia harmadik egész alakos Kossuth-szobra volt, készítője pedig Tóth András, Tóth Árpád költő édesapja. A lap szerint „a szobrász Kossuthnak 1848-iki arczképeit vette mintáúl, s őt szónokló, a szabadságért lelkesítő föllépésben ábrázolta, panyókásan vállra vetett mentében, magyarázólag előre nyújtott jobb karral, míg baljában görbe kardját tartja, előre lépő lába pedig bilincsre tapos”.


1900bb_page_336_a_nagykep_1.jpg


Fotó forrása: Vasárnapi Újság, 1900. október 7.


 Költözés


 „Állj, te szobor, itt a végtelen időkig! Állj vészben, viharban, rendületlenül, mint állt az a nagy lélek, akit te ábrázolsz!” – zengte Kovács Lajos református lelkész az avatóünnepségen a Nagykőrösi Híradó 1932. június 12-i száma szerint, ám szavai nem találtak meghallgatásra, hiszen az elmúlt 122 év alatt többször áthelyezték, jelenleg a negyedik helyén áll. A templomkert sarkán lezajlott avatóünnepséget követően több kritikus cikk jelent meg a helyi sajtóban, amelyekben nem csak a művet, de az elhelyezését is kifogásolták. Először 1932-ben rakták arrébb, a templom mellől a jelenlegi autóbuszállomás helyére vitték át. Ám itt sem maradhatott sokáig, a buszállomás és az utak rendezése kiszorította onnan. Ezt követően jelölték ki számára a kisvárosháza előtti teret, amely Kossuth nevét is felvette és egészen 1946-ig, Szabadság térre történő átkereszteléséig viselte is. Utolsó mozgatása 1958 nyarán volt, mivel úgy ítélték meg - legalábbis a Pest Megyei Hírlap 1958. július 17-i számában megjelent cikk szerint -, hogy így „nem vész el a térben, így jobb lesz a rálátás és imponálóbb a szobor” . Ezért körülbelül 20 méterrel vitték az épülethez közelebb, oda, ahol most is áll. „Jó lenne, ha előtte szökőkutat létesítenének, tarka virágokkal” – fogalmazta meg óhaját az eseményről tudósító újságíró. A vágya teljesült, a negyedik helyén álló Kossuth-szobor előtt azóta is volt/van szökőkút – „Csobogó”  - és a színes virágokra sem lehet panaszunk.


Lábbeli


Mint fentebb említettem, jó kőrösi szokás szerint a szobor avatását követően máris kritikák özöne zúdult a műre. Egyesek odáig jutottak, hogy az egészet be kellene olvasztani és egy újat készíteni belőle. Miután 1902. szeptember 18-án Cegléden felavatták Horvay István Kossuth-szobrát, rögtön megindult az összehasonlítás. Az egyik szembetűnő különbség a két alak lábbelije volt. Ugyanis míg Cegléden csizmában, addig Nagykőrösön cipőben álldogált a talapzatán. Ez újabb zrikálásra adott okot, ezért a kőrösiek azt találták ki, hogy azért volt kénytelen Kossuth 1848. szeptember 24-én Nagykőrösön cipőben szónokolni, mert előző nap Cegléden ellopták a csizmáját…


Másolat


Több alkalommal hallottam és olvastam, hogy a nagykőrösi Kossuth-szobornak van egy hasonmása, mégpedig az amerikai Clevelandben. Az ohiói településen a mai napig is több tízezer magyar él, a Wikipédia szerint a városban és környékén 130 ezren vannak. Kossuth Lajos 1852-ben járt Clevelandben, aminek emlékére ötven évvel később, 1902. szeptember 27-én egy bronzszobrot állítottak neki az University Circle-ön. Az adatok szerint ekkor már 17 ezer magyar lakója volt a városnak. Az alkotó valóban ugyanaz a Tóth András volt, mint a nagykőrösi szobor esetében, azonban a legendával ellentétben nem a kőrösi, hanem egy harmadik alkotásának, a nagyszalontai Kossuth-szobornak a mását öntötte ki az amerikai magyarok számára. Ez egyébként már elsőre is szembetűnhet, a karja és a kardja is másképpen áll. Lehet, hogy azért terjedt el ez a másolattal kapcsolatos legenda, mert a ceglédi szobornak valóban van New Yorkban egy hasonmása. Mikor az Amerikában élő magyarok elhatározták, hogy emléket állítanak Kossuthnak, a ceglédi szobrot választották mintául. A két szobor sok tekintetben hasonlít egymáshoz, de egy szembetűnő eltérés azért mégis van a két alkotás között, mégpedig – bármilyen hihetetlen – a lábbelijük! Ugyanis amíg a ceglédi csizmában áll, addig a New York-i a kőrösihez hasonlóan csak cipőben.


Tovább az eredeti oldalra!
0 Hozzászólás:
Legyél te az első hozzászóló!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezni: