Barangoló Család / 2024. január 24., szerda

Palermo és Monreale UNESCO kincsei

Mikor egy komolyabb utazásra adjuk a fejünket, igyekszem előtte felkészülni az adott város, tájegység látnivalóiból. Ám Szicília ebben is kivétel volt. Korábban már említettem, hogy egyszerűen nem tudtuk elhinni, hogy ez az utazás november utolsó hétvégéjén tényleg sikerülhet. Megvolt a repjegy, megvolt a dátum, megvolt a szállás és a kb. program is, egyeztettünk Dolce Vacanza Ágival, aki várt minket, ... és mégis, nem tudtuk elhinni, hogy ez összejön. Talán, mert az elmúlt évek külföldi utazás szempontjából nem igazán kedveztek nekünk, és annyira sokat voltunk betegek mi és/vagy a gyerekek, hogy elképzelhetetlenné vált egy 5 napos szicíliai utazás a klasszikus betegségszezon kezdetén. Szóval, én azon kívül, hogy kivettem a könyvtárból két kis vékony útikönyvet, semmit nem tudtam arról, hogy pontosan hová is megyünk. Pszichológiája: nem akartam túlságosan beleélni magam. Ne legyen túl nagy csalódás, ha mégsem sikerül. Ennek megfelelően eléggé meglepődtem, hogy Palermoban mivel találkoztunk. Csak annyit tudtam, hogy itt is lesz UNESCO világörökség. Mozaik. És hogy Monreale-ban is van valami, amit meg kell nézni. Ennyi maradt meg gyorsan átpörgetett olvasmányaimból. Szerencsére teljes egészében rábízhattuk magunkat Ágira, aki évek óta a szigeten él, és otthonosan mozog Palermo utcái és látnivalói között. Valamint pontosan tudja, hogy egy egynapos városnézésen mi érdekel egy magyar turistát, és mi az, amit feltétlenül látnia KELL.

Miután a tengerjáró hajóról leszállt családdal a megadott helyen találkoztunk, azonnal az egyik híres palermoi piac felé vettük az irányt, mégpedig egy magyar hősi halottról elnevezett úton haladva (Corso Tukory). Itt az egyik sarkon bevetettük magunkat a Ballaro piac mély bugyraiba. 

Kis piaci mi-micsoda

Rengeteg a halas, ami nem csoda! (A közeli halászfalvakat egy másik napon jártuk be.)

Brokkoli-karfiol hegyek

Tenger gyümölcsei jégágyon

Ági mindent mutatott, mindenre felhívta a figyelmünket, mert a sok inger és a hangos üvöltözés mellett fontos volt, hogy tudjuk mit látunk és hallunk éppen. A piac Palermoban tényleg piac, nem díszpiac, hanem valódi, nagybetűs PIAC szagokkal, illatokkal, hangokkal, elképesztő látvánnyal és ízekkel. Itt a friss áru mellé hangos ordítás és természetesen sok helyen kóstoló is jár. 

Hopp, egy templom két árus között!

Piaci sétánk során összesen, ha jól számolom 5 helyen álltunk meg kóstolni, melyből az egyik megfelelt egy hideg ebédnek is, így egész sokáig nem voltunk éhesek. 

Engem teljesen ledöbbentett az utcák és a házak állapota Palermo ezen részén. Az öreg templom előtti árusok... aztán a templomba belépve a látvány, amitől a lélegzetem is elállt... és ez csak egy Palermo több száz temploma közül. Olyan sok templomuk volt, hogy amelyiket nem tudták fenntartani, lerombolták, mert térből viszont kevés van, kell a hely az utcán hömpölygő népeknek.

Ez a tér is korábban egy templom volt. Most iskolások jönnek ki ide a szünetben.

Egy nemesi család rezidenciája. A mai napig a család egyik sarja lakja, rendre tart vezetéseket is a palotában.

A Palota múzeum shopja Legnagyobb meglepetésünkre még magyar nyelvű könyvet is találtunk!

A csoport úgy döntött, hogy a Királyi palotában folytatja a sétát (a belépő szezonban magasabb ára miatt vannak, akik nem mennek be, de ezt nem szabad kihagyni!!). A Palotakápolnába belépve nem jutottunk szóhoz, a levegőt kapkodva próbáltuk elhinni, hogy ezt élőben láthatjuk.

Egy királyi hintót láthattunk a lépcsőn felfelé gyalogolva.

A Királyi Palota egy részében ma az autonóm szicíliai  parlament ülésezik - ott jártunkkor épp gyülekeztek a  politikusok.

A kápolna már kívülről is impozáns külső fala.

Belülről! A normann-bizánci építészet és művészet legmagasabb szintjén, a legkiemelkedőbb alkotás egyike ez a belső tér.

Isten dicsőségére alkották ezeket a szépségeket. (Meg a király erejének és hatalmának prezentálására, ugyanis a  Palotakápolna szentély és trónterem volt egyszerre.)

A mennyezet kialakítása a világon teljesen egyedi. Ilyen nincs még egy sehol! (Csak Monrealeban, lasd cikk alja.)

Mozaik részletek

El lehet veszni az apró részletek csodálásában!

A Palotakápolna bűvöletéből nehezen szabadultunk. Mégis, mennünk kellett tovább, hiszen a magyar családnak, akik a hajóról szálltak le, véges volt az idejük és a belváros bejárása előttünk állt, sőt még a királyi kertet sem láttuk!

Álmélkodás a Palotakertben

Gyors szusszanás egy padon, téli napsütésben.

Rövid séta után a Dóm előtti téren találtuk magunkat. A dóm kupoláját éppen felújítják, ezért egy része fel van állványozva, de ami nincs, az valami csodálatosan gyönyörű! 

Kívülről ez az épület is arab-normann jegyeket visel magán.

Bent az előbbiekhez képest teljesen más, a szicíliai barokk stílus várt minket, különleges, berakásos cirádákkal, melyeket soha, sehol nem láttam még korábbi utazásaink során. Ez a stílus kifejezetten a szigetre jellemző, és Palermoban sok templom épült így. 

A szicíliai barokk erősen keveredik némi klasszicista beütéssel.

Berakások, melyeket sehol nem láttam máshol.

Egy mártír pap sírja a templomban - a maffia ellen küzdött.

A katedrális hátulról sem csúnya..!

Itt épp nincs senki, de hiszitek vagy sem, libasorban kellett haladnunk,  mert néha eltépett mellettünk egy-egy kocsi ebben a sikátorban.

Visszacsatlakoztunk a hömpölgyő tömegbe, amely az egyik fő sétálóutcán haladt. Sétálóutca, tömeg, ennek ellenére néha feltűnik egy nem is túl lassan hajtó autó vagy biciklis. Szóval, figyelni kell, gyerekekre különösen. 

Ági a mór fejek történetét is elmesélte.

A helyi "Kodály körönd"

Ezt a szökőkutat horribilis összegért vásárolta a város, amikor pont nem lett volna ilyesmire pénze.

Az apácák kertje is egy külön sztori a palermoi idegenvezetés közben...

... melyből az is kiderül, miért árulnak a zárdában található cukrászdában cici formájú édességeket. :))

A zárdába történő belépés után elváltak útjaink a magyar családtól, ők nekiindultak vásárolgatni, egyénileg várost nézni a hajó indulása előtt, mi pedig még fel akartunk menni Monrealéba. 

Ez is egy katolikus templom!

Belvárosi hangulat. Vannak egészen elképesztő utcák Palermoban. "Nem hiszed el" kategória. Valakinek például átsétáltunk a nappaliján. Mert az az utcára került. A kismadara kalitkája egy kerítésre volt felakasztva, de volt azon más is, pl. családi fotók és fali kárpit. Mert a közterület a lakása része.

"Orsi ugorjunk be ebbe a templomba, tetszeni fog neked!"

Ahhhhh!

Szicíliai barokk ipari mennyiségben

Szent Orsolya kápolna előtt (zárva volt)

Bevallom, nagyon elfáradtunk. De még nem jutottunk fel Monreáléba (ami Palermo egy hegyividéki külvárosa)! Így hát megálltunk egyet kávézni, szusszanni, megtömni kiürült gyomrunkat a belváros szívében, a Bacio Nero nevű helyen, egészen közel a vasútállomáshoz. Nagyon kellemes kávézó, uzsonnázó, és a délután közepén simán találtunk asztalt is. Jóllakottan indultunk tovább, hogy befejezzük "UNESCO napunkat" Monrealéban. A rövid autóút után besétáltunk a bazilikába, ahol nem kellett belépőt fizetni a templom megtekintéséért. A kerengőért kellett volna, de oda sajnos csak benéztünk az ajándékbolt felől, már nagyon záróra volt, olyan rohanás lett volna a belépés, hogy végül úgy döntöttünk: nem költünk rá. Persze, tudom, hogy bizonyos szempontból ez hiba volt. Ugyanakkor utálok végigrohanni valahol...

Tovább az eredeti oldalra!