Kavicsok és gondolatok 2. / 2018. szeptember 13., csütörtök

Őszi kikericsek egy őserdő után

Valamikor régen, még mielőtt blogot vezettem volna, még mielőtt Lumix fényképezőgéppel fotóztam volna jártunk már a Hefteralm-nál, de bejegyzés még nem született róla. Pedig a túra egy könnyed, családosoknál is igen kedvelt cél, sokan keresik fel.

A hegyi fogadó is a Chiemgau Alpokban található és több út is vezet fel az 1.020 m magasba. Anno - így utólag visszagondolva - mi Marquartstein település felől közelíthettük meg, ezennel egy új úton haladtunk. Rottau Adersberg parkolójából, mint oly sok más túrához érkeztünk és tettük le az autónkat.

Odahaza, mielőtt indultunk volna hezitáltunk, mert az aznapi főn fejfájást okozva érkezett. Arra gondolva, majd az erdőben, a friss levegőn talán jobb lesz mégis nekivágtunk.

Azon túl, hogy néha megvisel, ilyen szép dolgok is születnek egy főn alkalmával

A Rottauer Bach patakja csörgedezett mellettünk a vegyes erdőn keresztül. Kifejezetten jó túra egy forró nyári napon is, hisz szinte árnyék vitt bennünket egészen a Hefteralm fogadójáig. A kényelmes széles erdei út egy meredek hegyoldalba vájva néhol nagyon érdekesen alakult. Az út jobb oldala felfelé csak tűlevelűekkel, a bal oldal lefelé pedig vegyes lombhullatókkal benőve.

Szinte egy csapásra megszűnt a fejfájásunk az erdőben, élvezettel folytattuk az utat tovább.

Élet az élet után

Több túra lehetőség is van a környéken ezen a hegyoldalon, hegyi fogadók várják az érkezőket. Korábban egy közeli furcsa nevű alm-nál már tavaly májusban jártunk.

Erdei mozi

Egy szoros alján kis vízeséshez, azon át egy érdekes hídhoz érkeztünk, itt elidőztünk egy keveset.

Az érdekes zongorabillentyűzetre (köszönöm kedves olvasóim!) emlékeztető híd után egy őserdőbe csöppentünk. Keskeny köves út meghasadt sziklatömbökkel övezte az utat, csak néhol szűrődött be napfény. Magas páratartalom vett bennünket körül, mindent belepett a zöld moha. Valamikor a patak medrét kövekkel kirakták, de az azóta kidőlt fákat nem távolították el. Mindent a természetre bízva hagynak. Igazi varázserdő!

Az út aztán beleolvadt az egykori útvonalba, ráismertünk és innen már csak egy kőhajításnyi volt a Hefteralm (1.020 m).

Teltház volt és nagy hangzavar. Az iskolaszünet előtti (Bajorországban szeptember 10-én kezdődött a tanítás) napot sok család kihasználva idefenn töltöttek néhány órát. A gyerekekre egy kis állatkert vár, tehenek, pónilovak, kecskék, nyulak, tyúkok és nagy lejtők a szaladgálásra.

Hefteralm 1.020 m

Egy frissítő után hamarosan tovább is álltunk, még egy kicsit fejjebb mentünk, ahonnan szép kilátás nyílik a Chiemsee-re. Egy keleti domboldalon a matuzsálem fenyők alatt szépségesen pompáztak az őszi kikericsek a napfényben. 28-30 fok egész biztos volt.