Kívül-belül érdekes ÚJ látnivaló, szinte a határon: Erdő Háza, Sopron

Ahogy a kismartoni és a fraknói bejegyzésben is utaltam rá, egy kastély- vagy várlátogatós délelőtt után már nem szoktunk ezekhez hasonlatos komolyabb programot beilleszteni a nap hátralévő részébe. Az Erdő Háza azonban éppen olyan érdekes, de mégis egy másik témában elmélyülő programnak tűnt, amit el tudtam képzelni nagy koncentrációt igénylő napunk második felébe lazításként. 

A várost elhagyva az erdőben kell autózni, de ne aggódjatok, a felfelé vezető autóút kiváló minőségű, és mindössze néhány perc az egész. Az Erdő Háza előtt egy sorompó állta utunkat, itt kell hagyni az autót, innen már csak gyalog lehet tovább haladni felfelé. Nincs messze! 

Vicces táblák segítenek leküzdeni az emelkedőt.

Itt kell megvenni a jegyet - van családi jegy is!

A jegyet a bejáratnál adják, egy kis faházikóban ül a hölgy. A családos jegyre rá kellett fizetni gyermekeink létszáma miatt. Ezután dönthetünk: a kinti látnivalókat ismerjük meg jobban, vagy bent kezdünk. Mivel szemerkélő esőben és viharos szélben érkeztünk, mi a benti ismerkedést szavaztuk meg első állomásnak, de nulladik pontként még jól beebédeltünk a büfében. (Vannak egyszerű ételek, de megengedték, hogy a saját elemózsiánkat együk - friss kávét azért fogyasztottunk.) 

Büfé beltéri része - kint is van egy nagy fedett terasz.

Mi ittunk itt egy finom kávét.

Akvárium a büfé és a bemutatóterem között!

A bemutatóterem nem nagy, de rendkívül informatív, és bizony - ahogy azt máskor is mindig  hangsúlyozom - valójában a vendégen múlik, mennyi időt tölt bent. Lehet rövidre fogni - ahogy az a szakmai látogatócsapat tette, akik szinte csak benéztek körbenéztek, majd kimentek - és lehet hosszasan nézelődni, ahogy mi érdeklődtünk. Mivel minden nagyon, de tényleg nagyon érdekes, nem volt nehéz bent eltölteni legalább 40-50 percet (nem mértem, de kb. ennyi volt). Igazi, nálunk is nagyobb természetrajongók ennél több idővel számoljanak!

Egyetlen terem, ahol a látogató érdeklődésén múlik, mennyi  időt tölt bent.

Látványos bejárat - magok a padlóban!

A terembejárat mellett van egy játékos feladatsor a pulton ceruzákkal, az olvasni tudó nagyok azonnal elkezdték megoldani - ezzel le is kötötték magukat minimum fél órára. A kicsik pedig az érintőképernyős táblánál ragadtak le, memóriáztak, és más játékokat is kipróbáltak. 

Feladatlap a célzott felfedezéshez.

Memóriajáték

Jómagam a bútorok egyedi tervezését nézegettem alaposan, és persze a beléjük pakolt tartalmat böngésztem. Amit csak tudtam, elolvastam - rengeteg új információval gazdagodtam!

Egyedi bútorok, szép munka! (Kár, hogy több érintőképernyő nem működött.)

Különleges tartalom a szekrényekben.

VR szemüveg, itt is csak az egyik működött. :(

Itt tudtam meg, hogy a hódok foga narancssárga!!

Hordj agancsot!

Szelfizz mókussal!

Mindezek után elállt az eső, így kimentünk sétálni a külső állatbemutató helyszínre. Vannak itt dámvadak, szarvasok, vaddisznók, őzek, muflonok, nyuszik, és egy egész komoly fácánsereg. Az állatsimogató csak az én gyerekeim szerint félelmetes, különben nem az (a kecskék ugráltak a zoocsemegéért, amit a pénztárban lehet megvenni 300 Ft-ért, és a kisebbek szerint ez rémisztő volt, hiába, városi gyerekek).

Játszótér

Infótábla a helyszínről.

Állatsimogató felülről.

A bemutatott állatok is kaptak infótáblát.

Ez a sétány, ahonnan látjuk felülről az állatokat.

Fácánok repdéje.

Nagy sikert aratott a zoocsemege-csúszda!

Jól beborult, és újra esni kezdett, mire befejeztük a sétát.

Mindent láttunk...

...viszlát muflonbabák és minden állatparki lakó!