Barangoló Család / 2025. január 13., hétfő

Kelet-Mecsek télen: irány a Zengő kilátója!

 

A hosszúhetényi Major Vendégházból kiindulva csillagtúrákat tettünk a környéken. Első utunk a szikrázó napsütésben hova máshova vihetett volna, mint a Zengőre. Alig vártuk, hogy végre megmásszuk ezt a hegyet, ami már oly régen szerepelt bakancslistánk elején. Szeles, de napos délelőttöt fogtunk ki tehát, plusz 5-6 fok lehetett, így a korábban havas, jeges ösvények cuppogósan sarasan vártak bennünket. Emiatt lassabban haladtunk a tervezettnél, különösen, hogy hétéves kislányunk a mélyülő sárban tényleg nehézskesen haladt. 

A sárga háromszög útvonalát követtük a faluból, ami egy idő után a kék háromszöggel együtt éri el a Zengő csúcsát. Itt természetesen felmentünk a kilátóba, ahol olyan erős szél fogadott minket, hogy még a szállásunkat is elfeljtettük megkeresni (pedig látszik). Néhány fotó, videó elkészítése után menekültünk le az épület lépcsőin. Megpróbáltuk megkeresni a közeli geoládát, ám ezúttal sajnos nem jártunk sikerrel. 

Utunk elején a faluban sétáltunk.

Magasabban telkek, szőlők, pajták mellett haladtunk.

Szépséges Mecsek!

Apa-lánya beszélgetések felfelé menet.

Rövid szusszanás a farakásokon.

Közeledünk, ez itt már a Bocz kereszt!

A Zengő kilátóját 2020-ban adták át.

Vadiúj infótábla a kilátó alján.

Családi kép óriási szélben - az állványt nem mertük beüzemelni.

Zengővár romjai a kilátó alatt.

Későn indultunk - a karácsonyi, szilveszteri programok után hagytuk magunkat sokáig szunyókálni első reggel - emiatt figyelnünk kellett arra is, hogy naplementére már a faluban legyünk. Szóval néztük az órát, nem tudtunk hosszasan geoláda után kutatni.

Lefelé a szépséges Kék útvonalát követtük, persze könnyebben és gyorsabban haladtunk, mint felfelé, annak ellenére, hogy néhol igen csúszott a havas út. Mikor elértük a püspökszentlászlói összekötő utat, már majdnem teljesen lement a nap, de megnyugodtunk, hogy hamarosan a faluba érve nem fogunk a sötét erdőben botorkálni 5 gyerekkel. 

Lefelé a kéken haladtunk.

Erdészeti tájékoztató.

A Kőmorzsoló Óriás szobránál megálltunk néhány percre, hogy előkerüljenek a táskákból az uzsonnára szánt elemózsiák, de nem ácsorogtunk itt sokat, hiszen hideg volt, nagy sár, és egyre sötétedett. 

A Kőmorzsoló Óriás ölében uzsonnáztunk.

A faluban sétálva megértettük, miért HOSSZÚhetény a falu neve. Nagyon kedves kis település ez egyébként, még télies, szürke hangulatában is megláttuk a szépséget! 

Hosszúhetényi tetőkutya!

Hosszú falu. :)

A volt kőbánya helyén ma Hetény vezér szobra áll.

Vasárnap pedig - utolsó napunkon - részt vettünk a helyi szentmisén, ahol a zenekar magas minőségben játszott híres Hillsong és egyéb, modern dicsőítő dalokat. Látszott, milyen összeforrott, jó közösség alakult ki itt a településen, öröm volt, csak egy mise erejéig, részese lenni! 

Hosszúhetényi Szent Miklós templom

Misére készülve - telis tele volt kisgyerekes családokkal.

Egy elhangzott aranyköpés utáni  jó hangulat.

Aranyköpés: hétévesünk, a templomba belépés, körbenézés után hangosan így szólt:

- Ez a templom olyan, mint amit Szicíliában láttam!

- De B.! Te nem is voltál még Szicíliában!

- Ja, tényleg! 

:))))

Szeretnél havonta friss, tartalmas információkat kapni barangolásainkról, kirándulásötleteinkről, múzeumlátogatásainkról, jó szállásokról? Iratkozz fel hírmagazinunkra:

BARANGOLÓ HÍRMAGAZIN FELIRATKOZÁS

Tovább az eredeti oldalra!