Barangoló Család / 2024. szeptember 23., hétfő

Csodálatos Csehország - Kalandok az Óriás-hegységben 5. összegző rész

Utolsó teljes hasznos napunkra egy nyugis vonatozást, izgalmas és nagyon különleges kilátókat, valamint a falunkban található hucul ménes meglátogatását néztem ki. Másnap, hazafelé pedig beugrottunk Kutna Horába, hogy megnézzük az UNESCO Világörökségi Szent Borbála katedrálist. Bár ez a döntés igencsak meghosszabbította az utat, szerintem egyikünk sem bánta meg. Ilyen épített szépséget ugyanis még nem láttunk... Hazafelé pedig egy robot szolgált ki minket egy útmenti bisztróban.

11. nap - vonatozás a Jizerou folyó völgyében + kilátók és hucul ménes

Már eléggé kimerültek anyagi kereteink, így utolsó napunkra az iszonyatosan drága élményfürdőzés helyett inkább a fillérekért kapható olcsó vonatjegyet választottuk. (Prága közeli óriási élményfürdőben 110.000 Ft lett volna a belépő egész napra hetünknek !!!!, de a lengyel határ melletti strand is elég borsos lett volna, sokkal kevesebb élménylehetőséggel.)

Végig egy folyó mentén haladtunk.

A cseh MÁV sok szempontból hasonlít a magyar MÁV-ra. A vonatok állapota tűrhető, az állomások rettenet lepusztultak, és a pontosság nem mindig sikerül. A kis sárga vonat a Jizerou folyócska partján vitt végig minket, és bár kedves kis út volt, különösen élménydúsnak nem mondhatnám. A végállomáson van egy vonatmúzeum, de mivel a visszaindulást 5 perc múlvára ígérték, és utána 2 órát kellett volna várni a következő járatra, úgy döntöttünk, a kis állomás apró kiállítását kihagyjuk. 

Az oda-vissza vonatozás után autóba pattantunk, és mindössze néhány perc múlva Rokytnice nad Jezerou városkából sétáltunk fel a különleges kilátókhoz. Ezek modern és formabontó kilátók, némelyik "belelóg" a tájba, emiatt igazán látványos fotókat lehet itt készíteni.

Rokytnice, séta a kilátókhoz.

Különleges, a tájba "belógó" kilátók

Ez a legmagasabb!

Erősen fújt a szél.

Este még elkanyarodtunk a szállásunkról néhány percre található Hucul méneshez, akik legnagyobb örümünkre mind egy szálig az egyik kanyarban legelésztek az út mentén. Azért bementünk a központjukhoz, ahol egy hihetetlenól kreatív, házi készítésű játszótér fogadott minket. Nem mondom, hogy minden részlete teljesen biztonságos volt, de a gyerekeknek nagyon tetszett.

Hucul ménes Vítkovice határában

Kiscsikókkal volt teli a ménes.

Házi készítésű játszótér

Különleges házi csúszda

12. nap, hazaút - UNESCO világörökségi templomlátogatás Kutna Horába

Utolsó látványosság, amit Csehországban megtekintettünk, egy gótikus katedrális. Legnagyobb meglepetésünkre kaptunk magyar tájékoztatót a belépésnél, így lépésről lépésre érthetően tudtunk mindent - ami érdekelte őket - elmagyarázni a gyerekeknek. 

Szent Borbála katedrális

A gótikus terveket, kapaszkodj meg, az évszázadok történelmi viharai miatt csak 100 éve fejezték be!

Apró részletek odafent

A karzat is látogatható.

Az erkélyre szintén kimentünk.

Ez a templom hátulról is szép!

Díszkút nem mai évszámmal

Úgy számoltuk, az ebéd majd ismét a köztes megállóban, azaz Kutna Horában ér minket. Az ebédidőt tekintve valóban jól számoltunk, de a kis városka központjában egyáltalán nem találtunk olyan beülős helyet, ahol számunkra megfelelő áron kaptunk volna ételt. Vagy drága éttermek, vagy álló kioszkok, vagy lehetetlen kis büfék közül választhattunk, egyiket sem találtuk családunk számára alkalmasnak. Így nyűglődő, éhes gyerekekkel bekászálódtunk a dugig pakolt autónkba, és tovább hajtottunk, lesz, ami lesz, csak találunk valamit. Ami vigasztalt, hogy útközben több útmenti, nagyon színvonalas bisztró mellett haladtunk el, mind tele voltak (szombat volt, gyönyörű napsütéses idő). Így találtuk meg egy számunkra megjegyezhetetlen falu határában azt az étkezdét, ahol végül ettünk. Finom hamburgereket kaptunk, de lehetett volna kérni a közeli farmon készült dolgokból is. A kis bisztró egyben bolt is a farm termékeivel, mellette pedig az elmaradhatatlan fagyizó. A gyerekek legnagyobb örömére robot hozta ki az ételünket az asztalhoz!!

Sajnos a kis robotot nem fotóztam le, de egy béna kis videóm van róla:

Benyomások és megállapítások a csehekről és Csehországról

Fagyi minden mennyiségben

A csehek elképesztően szeretik a fagyit. Érdekes, hogy náluk elsősorban a csavaros fagyi a menő, abból van több, de néhol gombócosat is láttunk. Csavaros a fagyi, de nem gagyi: szlogenje is lehetne a cseh fagyizóknak, ugyanis a magyar csavaros fagyikkal ellentétben a cseh csavarosok bizony igazi alapanyagból, gyümölcsből, valódi csokiból készülnek, és nagyon finomak! 

Fagyit úton-útfélen kapni, szó szerint. Az utakon ki van rakva, hány km még a legközelebbi fagyizó - ezen többször nevettünk, mert vicces, ahogy számol visszafelé a sok plakát. A cseh fagyi megfizethető nyalánkságnak számít, és mindenki szereti - ezért is van oly sok fagyizó az egész országban. Látszik, hogy fagyizni a cseheknél olyan, mint beülni egy italra vagy kávéra a magyaroknál. Családi program, párok, egyedülállók, mindenki megáll egy fagyira, és néhány pillanatra, akármilyen is az élete, boldog emberré válik.

Darazsak minden mennyiségben

Erősen az előző témához kapcsolódik, és nem lehet elmenni mellette: Csehországban elképesztő mennyiségű darázzsal találkoztunk. A fagyizók, éttermek környékén szinte felhőkben gyülekeznek, és szállnak az ételre, a kezünkre, a poharakba. Ijesztő. Mi egyetlen darázscsípéssel megúsztuk, és mivel a mérget kiszívtam (és kiköptem természetesen) kisfiam ujjából, semmi baja nem lett az égvilágon. 

A Snezkán a törpefenyőknél gyakorlatilag egy darázserdőben, egyetlen óriási darázsfészken haladtunk át. Nem bántottak minket, de brutális látvány volt. A Medvedínen inni szerettünk volna egy Kofolát, de lehetetlen volt élvezni a teraszon az italt, tönkretették az élményt az agresszív darazsak. 

Túra a darázserdőben, "néhány" törpefenyő közt.

Sportszeretet, kiránduló kultúra, gyerekekkel túrázás

Elképesztően erősek a csehek a sportokban, főleg a hegyi sportokban, úgy mint bringázás, túrázás, futás és társai. Mikor fent túrázgattunk egy-egy fontosabb kirándulóútvonalon, bizony úgy tűnt, minden cseh családnak külön szekrénye van a technikai öltözékekre, minden méretben, mindenkinek. Öröm látni egyébként, hogy mennyire kihasználják saját földrajzi adottságaikat, és mennek nyári napokon rövidebb-hosszabb gyalogtúrákra. Az áfonyázás és a gombászás itt külön tudomány, és nincs cseh család, amelyikben valaki ne űzné ezeket a hobbikat. Láttunk mi is gyűjtögető embereket, sokat. 

A kicsik, beleértve az alig járó totyogósakat is, úgy közlekednek a hegyen, mint akik minden nap erre járnak. Ennek oka, hogy a csehek már újszülött kortól túráznak a picikkel, rendszeresen, mindenféle időjárásban. A gyerekek hozzá vannak szokva a nagyobb sétákhoz, és nem ijednek meg néhány csepp esőtől sem. Mert mindenre van megfelelő öltözetük, megfelelő méretben. :)

Az egyik motiváció, ami miatt a csehek kimennek az erdőbe. Nekünk is egész héten kék volt a szánk...!

Kisebb tömeg a Mumlavksi vízesésnél, rengeteg túrázó, kutyás, és kigyerekes.

Fürdést felejtsd el - a mi fürdőkultúránkhoz képest a cseh semmi 

Nos, amennyire jók a csehek a túrázásban és a túrafelszerelésben, annyira nem erős az ország legnagyobb része a fürdőkultúrát illetően. Mi csak pancsolni szerettünk volna valahol az Óriás-hegységben vagy környékén, a nyári nagy melegben igazán jól esett volna némi vízfelület, de nem volt sem fürdőtó, sem strand, sem fürdő, sem élményfürdő, ami elérhető lett volna, és megérte volna bemenni. Néhány nevetséges méretű akadt, de azokon még a gyerekek is nevettek, mikor megmutattuk nekik laptopon, mit neveznek ezek a drága, kedves csehek fürdőnek. A prága közeli, nagyot meg a 110.000 Ft-os belépővel inkább kihagytuk. 

Nincs kép - nincs miről...

Erdők, zöldek, tér

Az Óriás-hegységben megéltük, sőt 12 napon keresztül csak azt éltük meg, hogy mindenre van hely, tér. Hogy minden csupa zöld, harsogóan zöld. Minden rét gondozott, nyírt vagy legeltetett állatokkal teli. A fák egészségesek, az erdők gyönyörűek. Más erdők vannak itt, mint hazánkban vagy Erdélyben, esetleg a Fekete-erdőben (ahol jártam). Más a flóra, és minél magasabbra mentünk, annál jobban megnyílt a tér. Mi, akik nem szeretjük nagyon a tömeget, lubickoltunk ebben a hatalmas térben, Vitkovicében, és a hegység más településein egyaránt. Nagyon élveztük, és sokszor ki is használtuk, mert amint feltámadt egy kis szél, azonnal sárkányeregetésbe fogtunk!

Magasságok és mélységek a lombkoronasétányon

Több száz kilométerre ellátni Lengyelország irányába a Snezkáról!

Igazi hegyi útvonalakon túráztunk, sokszor senki nem járt arra rajtunk kívül...

Gyönyörű és megunhatatlan táj!

Adrspach szikláinál ez a tó volt szép "tágas"

Az Elba forrásától visszafelé Csehország tárul a szemünk elé.

Kilátók

Takarosság, rendezettség

Csehországon végigautózni öröm. Minden porta rendezett. A kertek csodálatosan szépek, a csehek szeretnek kertészkedni. Vidéken a kis falvakban és a nagyobb városokban egyaránt ezt tapasztaltuk. A házak szigeteltek, az emberek jól, tisztességesen élnek. Nem éreztem a "szegénység szagát", mert nem volt. A csehek lehagytak minket, jól használják fel erőforrásaikat, tisztességesen dolgoznak, és vigyáznak az értékeikre. A kisvárosok belvárosai egyenesen gyönyörűek, Pardubicét, Kutna Horát tudom példának hozni, de átmentünk Trutnovon és Harrachovon is. Az utakon szépen lehet suhanni, és bár kevés az autópálya, a kisebb utak is jó minőségűek. Ebből a szempontból nagyon fájt a szívem, és nem is volt jó érzés hazajönni Magyarországra. Egy régi keleti blokk országot látogattunk meg, töltöttünk el itt 12 napot, és be kellett látnunk, hogy mi hozzájuk képest lemaradottak, szegények és depressziósak vagyunk. Szörnyű ezt így leírni, de igaz.

Pardubice belvárosa

Vitkovice, a szállásunk környékén

Óriás-hegységi házikó

Ez egy különleges építkezési mód.

Könyvszeretet

A csehek nagyon szeretnek olvasni. Sokkal több a pici könyvesbolt a kisvárosokban, mint nálunk. Láttunk ingyenes könyvkosarakat múzeumok előtt. Számomra, aki annyira szereti a könyveket, hogy mindig egy óriási stósz áll könyvekből az éjjeliszekrényén, bizony ez egy rendkívül pozitív tulajdonság egy népre nézve. :)

Ingyenesen elvihető könyvek Pardubicében

Mapy.cz használata

Melegen és erősen ajánlom, hogy töltsétek le a Mapy.cz alkalmazást, melyről online letöltve egy-egy régiót, offline is tudtok túrázni. Nekünk hatalmas segítség volt minden túránk alatt, egyedüli bajom az volt, hogy zabálja az akksit a fotózással együtt, így csaknem minden túránk végefelé, már 16-17 órakor le voltak merülve a telefonok, főleg az enyém, amiről az útvonalat néztük. 

Figyelem, a Mapy.cz tökéletesen alkalmas magyarországi használatra is!! Nem csak Csehország miatt javaslom, bár cseh fejlesztés. 

Szeretnél havonta friss, tartalmas információkat kapni barangolásainkról, kirándulásötleteinkről, múzeumlátogatásainkról, jó szállásokról? Iratkozz fel hírmagazinunkra:

BARANGOLÓ HÍRMAGAZIN FELIRATKOZÁS

Tovább az eredeti oldalra!