Backpacking / 2016. február 7., vasárnap

Az esernyők városa

Még hónapokkal korábban lefoglaltam egy repülőjegyet New Yorkból Bergenbe, majd egy másikat Budapestig egy nappal későbbre. A nagy utazásunk így a vége felé közeledett. A két repülés között azonban másfél nap még jutott számunkra, amit a norvég városban tölthettünk el.

Habár én pár évvel korábban már jártam Bergenben, reméltem most sikerül bepótolnom azt a páratlan panorámát, ami a környező hegyekről nyílik a városra.

Köztudott, hogy Norvégia a világ egyik, ha nem a legdrágább helye, így szerencsések voltunk, mikor Gyöngyi volt kolléganője Szilvi megengedte, hogy egy éjszakát náluk töltsünk. Szilvi férje alig pár évvel korábban kapott innen egy állásajánlatot és a család végül úgy döntött, hogy itt kezdik újra az életüket. Két gyerkőccel persze nem volt könnyű, különösen, hogy a nagyobbik iskolakezdés előtt állt, de egy gyors felkészítővel végül is sikerült beilleszkednie és ma már a család minden tagja erőlködés nélkül veszi az akadályt. Ezúton is köszönjük nekik és sok sikert kívánunk a további életükhöz.

Hogy miért is nehéz az élet Bergenben? Nemcsak a drága megélhetés és a nyelvi akadályok teszik problémássá az ittlétet. Mint egész Norvégiában, úgy itt is meglehetősen zord az időjárás.  Bergenben évente átlagosan 213 nap esik az eső, vagy a hó, az éves csapadékmennyiség pedig 2250 mm, míg Budapesten összehasonlításképp ez az összeg megközelítőleg 600 mm.

Bergen, az esernyők városa

Természetesen szeptember elején, mikor ott jártunk, akkor is esett az eső. Ez persze nem tartott minket vissza, attól, hogy felfedezzük a tengerparti város csodálatos belvárosát. A XI. században alapított város a Hanza-szövetség egyik legfontosabb települése volt, különösen a szárított tőkehal-kereskedelemből fakadóan. A kikötő rakpartján épült régi faépületek, ún. Hanza-házak még ma is állnak és az UNESCO Világörökség részét képezik. Ez az ún. Bryggen városrész, amelynek 61 védett épületében szuvenír- és ajándékboltok, éttermek, sörözők, műtermek és múzeumok kaptak helyet.

A Hanza kereskedőházak

Továbbsétálva, a kikötő bejáratánál található a Bergenhus erőd, amely Norvégia legrégebbi és legjobb állapotban lévő erődítménye. Alapítása feltehetően az 1100-as évek környékére tehető és Olav Kyrre király nevéhez kapcsolódik. Sokáig ez volt a norvég királyok székhelye, mivel az 1300-as évek elejéig Bergen volt az ország fővárosa.

Számos öreg templom is található Bergenben, igaz az egyik legérdekesebb, a fából épült Fantoftkirche távol a várostól található, így ezt sajnos megint kihagytam.

Ami viszont ezúttal összejött az a kirándulás az Ulriken hegyre. Bergen környékén több kilátóhely is van ahonnan gyönyörű a kilátás a városra. Szám szerint hét hegy veszi körül a belvárost. Az egyik legnépszerűbb a kikötő feletti, a 425 méter magas Fløyen, ahová siklóval is fel lehet jutni. Az ennél is magasabb, 643 méteres Ulriken-re drótköteles felvonó jutatja el a kényelmes turistákat. Mi adva a sportélménynek, gyalog indultunk neki ennek a csúcsnak és bár a meredek útvonal sokszor pihenésre késztetett minket, a számos szuflázásnak végül meglett az eredménye. Gyönyörű panorámával ajándékozott meg minket a hegy.

Még tettünk egy próbálkozást arra, hogy a hegytetőn a kopár sziklák között is barangoljunk egy kicsit, de hirtelen leereszkedett egy ködfelhő és a csepergő eső rákényszerített minket a visszaútra.

Délután elbúcsúztunk Szilviéktől és egy kedves lengyel lány fuvarjának köszönhetően hamarosan már a kényelmes reptéri váróban pihentük ki az aznapi fáradalmainkat. A gépünk hajnalban indult és bár eltöltöttünk még két órát Rigában, arra már tényleg nem maradt energiánk, hogy beutazzunk és végigrohanjunk a festői lett fővároson.

Kora délután érkeztünk meg Budapestre, ahol 11 hónap után végre újra drága szüleink és szeretteink karjaiba borulhattunk.

A hazatérés pillanata

Tovább az eredeti oldalra!