Hobbim az utazás / 2020. május 19., kedd

59. nap: Utazás Bangkokba

2020. március 6.

Tajvanról a következő állomásom Bangkok volt, ahol ekkor még nem tudtam hány napot fogok eltölteni, mielőtt továbbmegyek Kambodzsába. Izgultam is egy kicsit a reptéren, hogy vajon most fognak-e kérni Thaiföldről kifele szóló repjegyet, mert az nem volt. Persze kérték itt is, de nem csináltak belőle akkor nagy ügyet, amikor mondtam, hogy nincs repjegyem, mert busszal tervezem elhagyni az országot. Annyit kérdeztek, hogy melyik nap hagyom el Thaiföldet, amire majdnem azt válaszoltam, hogy nem tudom, de hirtelen mondtam egy dátumot.

A reptéren azért jöttek-mentek az emberek, az én járatomon viszont csak félig, sőt talán még kevesebben, 1/3-ig voltak. Mellettem egy srác ült, aki konkrétan mindent lefújt fertőtlenítővel, amit csak tudott, a szék támlájától kezdve a karfákig.

Eredetileg március 3-ra foglaltam ezt a járatot, viszont az aznapit törölték, ezért át tudtam módosítani ingyen. Örülök, hogy végül pár nappal tovább tudtam maradni Tajpejben, mert rengeteg a látnivaló, kirándulóhely és a program lehetőség. Tajvan nagyon tetszett, szerintem az egyik legjobb ár érték arányú desztináció ahol valaha jártam. Tökéletes tömegközlekedés, minden sarkon van mosdó, minden patyolat tiszta, csodás természet, érdekes templomok, finom ételek, érdekes kultúra. Egy hátránya van csak, hogy az emberek nem nagyon beszélnek angolul, de az manapság az internet, Google térkép és fordító világában annyira nem jelent nagy problémát.

A repülőút Bangkokba eseménytelen volt. Ahogy közeledtünk a reptér fele a szemem az ablakra ragadt és néztem a mérnöki pontossággal kijelölt termőföldeket, a végtelen hosszú autóutakat és a rendezett lakóparkokat, épületeket.

Furcsa volt újra itt lenni, hiszen jártam már Thaiföldön az előző utam alkalmával is (2016-ban és 2017-ben). Akkor az volt a véleményem az országról, hogy nagyon könnyű itt utazni, mindent könnyen meg lehet szervezni helyben, jól kiépített turisztikai infrastruktúrával találkozik itt az ember. Ez egyfelől tök jó, megértem, hogy miért jön ide sok ember, a másik oldalról viszont most annyira nem éreztem nagy izgatottságot, amit akartam, már megnéztem ebben az országban.

Illetve Fülöp-szigetek után úgy éreztem, hogy tengerparton tespedni sincs kedvem, egyedül meg végképp nem, inkább kultúrális látnivalókat néznék meg vagy ha természet, akkor aktívan tölteném az időt túrázással.

Az országba belépés egyébként könnyen ment, a reptérre belépés előtt testhőmérsékletet mértek, majd az útlevélellenőrzésnél a kutya nem kérdezte meg, hogy van-e kifele jegyem vagy mikor tervezem elhagyni az országot. Az emberek egyébként nagyon kedvesek és segítőkészek itt Thaiföldön és sokan beszélnek angolul, ami szintén megkönnyíti a tájékozódást.

A dugók hatalmasak Bangkokban, aki nem a nagy reptérre érkezik, hanem ide a Don Muang reptérre, annak számolni kell azzal, hogy innen nincs skytrain, a busz pedig sokszor eleve késve érkezik és lassan tud haladni befele.