Free Music! / 2023. december 30., szombat

Vesztésre áll a BBC a nemzetközi streaming óriásokkal szemben

 Napjaink zenefogyasztását a különböző audio streaming szolgáltatások ( Spotify, Apple Music, Youtube ,Amazon, stb.)  dominálják.   Így bárkinek, aki mellettük, valamiyen szinten velük szemben szeretne jelenlétet kialakítani, igen csak nehéz dolga volt és van.

A BBC helyzete talán még speciálisabb volt. A BBC-t  leggyakrabban, mint a közszolgálat digitális transzformációjának éllovasát szokták emlegetni, nem is ok nélkül, hiszen az iPlayer a digitális televíziózás  etalon szolgáltatásának mondható.   Kevésbé ismert ugyanakkor, hogy a BBC zenei téren is úttörőnek számít sok tekintetben.  A Spotify, az Apple Music, az Amazon streaming portfoliója ugyanúgy, ugyanazon elv alapján kezdi elvenni a rádió hallgatókat a hagyományos rádióadóktól, mintahogyan azt  a Netflix és társai teszik a TV esetében.

Erre próbált választ adni a 2018-ban indított BBC sounds, amely egy helyre gyűjtötte  a live és on-demand rádió, zenei és podcast tartalmak révén. És ami  talán még fontosabb: mindezt valóban személyre szabottan, a hallgatók ízlését fokozatosan megismerve tette és teszi.

Nézzük meg, most a számok alapján, hogyan is muzsikál a BBC zenei platformja?

A szolgáltatást heti szinten aktívan használók száma az előzőévi 3.8-ról 4.4 millióra nőtt, ami azt jelenti, hogy mintegy 16%-al nőtt a BBC Sound heti hallgatószáma. A britek nem csak többször használták az appot, hanem hosszabb ideig is, hiszen heti szinten 13,3 helyett 15.3 millió órát hallgatták a zenei tartalmakat, ami nem kevesebbet jelent, minthogy heti szinten közel 2.5 órát használták azt.

Markánsan képet kapunk, hogyha ezeket a számokat a teljes brit piaci adatokba helyezzük.   2022-ben összesen 159 milliárd stream történt az Egyesült Királyságban, míg a BBC Sounds ebből 1,64 milliárdot tudhat a magáénak. Azaz tisztán stream alapon a BBC zenei alkalmazása egy alig t9bb, int 1%-os, marginális piaci szereplőnek számít.   

Mindez akkor sem sokkal szebb, hogyha nem a lejátszások darabszámát, hanem az előfizetőket nézzük. Ez alapán a BBC Sounds messze lemaradva  az ötödik legjelentősebb piaci szereplőnek mondható. Heti szinten  nagyjából 10, napi szinten  mintegy 5%-os piaci részesedéssel.

Mentőöv a BBC-nek A Value gap néven elhíresült probléma lényege, hogy a streaming szolgáltatók ( elsősorban a Youtube) óriási üzletet csinálnak azzal, hogy mások tartalmait közzéteszik, miközben ezekért a tartalmakért viszonylag keveset fizetnek. A Brit az eddig legjelentősebb piac, ahol ennek kapcsán  parlamenti vizsgálat is indult, melynek célja, hogy megvizsgálja, az audio streaming szolgáltatások üzleti modelljét, hiszen  a ilyen jellegű szolgáltatások több milliárd fontos árbevételt generálnak a szigetországban, miközben az előadók ennek az árbevételnek alig 13-án osztoznak. Magát a BBC-t illetve a BBC Sound helyzetét persze minden nem fogja megoldani, ugyanakkor előidézhet egy olyan helyzetet, amely révén a meghatározó streaming zenei szolgáltatók  kénytelen lesznek áraikat tovább emelni, ami akár az alternatív megoldások felé is terelheti majd a fiatal briteket.

 

Mi lehet tehát a gondja a BBC Sounds-nak, mi az az ok, ami  miatt nem képes kapitalizálni a BBC audio tartalmait?

Segíthet megérteni mindezt, ha a BBC saját éves jelentésében szereplő adatoknak kicsit a mélyére ásunk!Látható, hogy a BBC Sounds heti hallgatóinak túlnyomó többsége 35 év feletti, azaz a fiatalok körében nem sikerült elérni áttörést. ( olyannyira nem, hogy ugyan 2021/22-höz képest nőtt a 35 év alattiak száma, az előző évben- azaz 2021-22-ben 2020-21.hez viszonyítva-  ez csökkent! )

Az életkori megoszlás problémáját még jobban érzékelteti, hogyha a teljes BBC Sound hallgatói bázist vesszük górcső alá.  

A 4.4 millió hallgatóból 3.8 millió, azaz a teljes bázis több, mint 85%-a 35 évnél idősebb, azaz kimondható, hogy a BBC Sound-ot alapvetően az idősebbek használják,azok a fiatalok, akik számára az audio streaming szolgáltatások természetes zenefogyasztási megoldásnak tűnnek, nemigen.

Ez tehát a BBC fő gondja, azaz, hogy azok a fiatalok, akik a legfogékonyabbak  az online zenefogyasztásra, nem nagyon használják a platformot. Ezen lehet változtatni, de nem rövid idő alatt, és minden valószínűség szerint kizárólag technológia fejlesztésekkel nem!

Tovább az eredeti oldalra!