ÚJTECHKOR... / 2024. január 17., szerda

Matolcsy vs Varga: a következmények

Ebben a részben nem valami újabb Varga vs Matolcsy összecsapásról írok, hanem a harcuk következményeiről. Évekkel ezelőtt, amikor még ténylegesen nem volt háború közöttük, de már láttam a jeleket, írtam, hogyha elkezdenek háborúzni, akkor az ország azt nagyon megszívh@tja. És most, igaz nem átfogóan, de ezzel fogunk foglalkozni, az újabb adatok fényében.

Matolcsy a jegybanki alapkamatot elképesztő magasságokba emelte, ami minden hiteltermék kamatterhét megnövelte, igazából már olyan szintre, hogy normál piaci kamatot felvenni nem is érdemes; akiknek meg olyan szerződésük volt ami nem fixálta le a fizetedő kamatot... nos nekik könnyen lehet végük lett, mert óriási érvágást szenvedtek. És nemcsak a cégek, az állam is.

Csakhogy lásd mennyire:

"Nemrég látott napvilágot egy érdekes ábra, ami azt mutatja, hogy az Európai Unión belül a magyar állam fizette ki 2023-ban a legnagyobb kamatterhet az államadósság után." 

Az MNB ami az alapkamat emelésével ezt okozta, persze másra mutogat... Vargára:

"Az MNB számai alapján évente mintegy 2000 milliárd forinttal több megy el csak arra, hogy a korábbi gazdaságpolitika következményeit fizessük."

"Az MNB decemberi inflációs jelentésében körülbelül 3300 milliárd forintra becsülte a magyar állam kamatkiadásait. Rossz hír, hogy az előrejelzések szerint idén még tovább nőhetnek ezek a terhek: 3500 milliárd forint is lehet a 2024-es tetőzés"

"Ennyivel kevesebb jut másra (például közszolgáltatásokra), de a nagyon magas kamatszint nyilvánvalóan kihat a beruházási döntésekre, fogyasztásra és így a növekedésre, vagyis a jövőnkre is."

"Gyilkos kombináció a magyar államadósságban: mennyire fájdalmas a magas kamatszint?"

Matolcsy György szerint azért kellett ennyire felemelni az alapkamotot, hogy csökkenjen az infláció. De ettől sohase csökkent érdekes mód. 

Most viszont, hogy Matolcsyék elkezdték csökkenteni az alapkamatot... érdekes mód "bezuhant az infláció".

"Erre senki sem számított: hatalmasat zuhant a magyar infláció!"

"Az előzetesen várt 6 százalék körüli szint helyett decemberben 5,5 százalékra esett a magyar infláció, ez 2021 nyara óta a legalacsonyabb érték. A KSH beszámolója szerint a 2023-as átlagos áremelkedési ütem 17,6 százalék volt."

Szóval minden jegybanki erőfeszítés hiába volt, akkor miért volt ez a rekord infláció, és miért esett ekkorát hirtelen?

Nos, a magyar kormány azt akarja elhitetni veled, hogy azért esett az infláció, mert kötelezte a boltokat, hogy tartsanak bizonyos dologra kötelező 10%-os vagy mennyi akciót! : -  )))))))))) - Hát persze.

De hát... Magyarorszgon ezt meg lehet csinálni.

Egyébként meg bár Varga és Matolcsy harcol egymással, viszonylag nemrég egyetértettek valamiben, hogy miért volt rekord infláció: A koronavírus járvány alatt kiosztottak rengeteg pénzt, több mint egy évtizednyi spórolást gazdaságvédelem címszó alatt, viszont abból szinte semmi se ment igazi gazdaságvédelemre. Ez a hatalmas pénz okozta a rekord inflációt nálunk főleg.

De héj... a kiosztás évében nincs semmi kiugró infláció, akkor hogy? Úgy, hogy ténylegesen az a pénz most került a gazdaságba. És akkor mégis miért csökkent hirtelen az infláció?

Nos... egy elmélet: Egyszerűen Viktorék valahogy ezen nagy, kiosztott pénzek áramlására hatással vannak és amikor már az állami AFÁ bevételek se jöttek, kiadták a parancsot, hogy ezek a pénzek most tünjenek el és bezuhant az infláció.

Majd később lehet megint megadja a jelet, hogy "most jó", de ez már túl sok volt...

Egyébként pedig eddig se volt normális amit Matolcsy csinált, de most hogy bezuhant az infláció elveszítette az érvelését, hogy azért ilyen magas az alapkamat, mert hogy küzdünk az infláció ellen.

Teljesen logikus lenne, hogy akkor szépen jelentősen csökkenjen az alapkamat, csakhogy ma megtudhattuk, hogy... az MNB aggódik és szerinte baj lehet abból, ha ezt tenné.

"A világ élvonalába ugrott a magyar kamat, vakarhatják a fejüket az MNB-ben"

"A decemberben 5,5 százalékra csökkenő magyar infláció mellett a visszatekintő reálkamatunk 2006 óta nem látott szintre emelkedett. Így egyre több elemző szerint nyílhat meg a tér egy nagyobb kamatcsökkentésre az MNB Monetáris Tanácsának következő ülésén. Szerdán az MNB alelnöke is elég egyértelmű utalást tett arra, hogy megfontolják az átmeneti gyorsítást. Egy gyorsuló lazítás viszont a forintot szinte biztosan megviselné, ráadásul a nemzetközi hangulat is kezd borúsra fordulni, ami aggaszthatja a jegybankot."

Olyan kamatokat fizetünk mint a Gyurcsány kormány legsötétebb óráiban... "Világélvonal" kamatot.

"a magyar szint így is a hatodik legmagasabb az összes ország közül, Európában pedig csak a háborúban álló Ukrajna és Oroszország tart fenn magasabb reálkamatot."

" Elviekben a reálkamat lehet magasabb, azonban a legtöbb esetben nem célszerű túl magasan tartani, ugyanis a szigorú monetáris kondíciók visszafogják a gazdaság növekedését. Vagyis, ha az infláció nem indokolja, akkor célszerű gyorsabban csökkenteni az alapkamatot, éppen ezért fokozódhat a nyomás az MNB-n is."

"A vártnál alacsonyabb infláció és az uniós források miatti hangulatjavulás kikövezhetik az utat egy legalább 100 bázispontos kamatcsökkentés előtt január végén – vélik friss elemzésükben az OTP Bank szakemberei. Sőt, szerintük ennél nagyobb, lazítás is benne van a pakliban."

"a magyar kamatszint még így is lényegesen magasabb, mint a régiós országokban, de a piac a gyorsabb vágást könnyen értelmezhetné úgy, hogy a jegybank beáldozza a forint stabilitását a növekedés oltárán, illetve meghajol a politikai nyomás alatt. Ez pedig semmiképp sem tenne jót az árfolyamnak"

 

Viszont a gazdasági növekedésünk sem feltétlenül kívánatos... Miért? Ezért:

"Óriási kockázatot jelent az akkumulátorgyártás során keletkező hulladék"

Akkumlátor gyárak... Ennyi maradt a magyar magas hozzáadott értékű állások álmából.

És nézzünk rá az "egyszerű emberekre", rájuk hogyan hatott mindez:

"Közel másfél évtizede nem volt ilyen válság a boltokban"

"2023 nem a kiskereskedelem szárnyalásának éve volt, az elköltött pénz mennyisége drasztikusan emelkedett, miközben a volumen zuhant, vagyis a kisebb kosarakért többet fizettek az emberek. Ilyen rossz együttállás az elmúlt szűk másfél évtizedben nem volt Magyarországon."

"A 2023-as reálbércsökkenés és az életszínvonal zuhanása a kiskereskedelmi forgalmon mutatkozott meg a leginkább. Ezt mi sem mutatja jobban, mint hogy az európai rekorder infláció közepette sem érkezett meg a várt áfabevétel a költségvetésbe."

Tovább az eredeti oldalra!