Loading...

Jelenből a Jövőbe

Jelenből a Jövőbe / 2024. szeptember 2., hétfő

Hogyan szólhatunk bele a klímaváltozásba?

Andrew Ng, gépitanulás-szekértő szoláris geomérnöki modell használatát biztosító, egyszerű online eszközt tett közzé. Eljátszhatunk a gondolattal, hogy mi történik, ha a klímaváltozás következményeinek ellensúlyozására, nemzetek visszaverődő részecskéket szórnak a légkörbe.


A szoláris geomérnökség elmélete a fülöp-szigeteki Pinatubo vulkán 1991-es kitörése után született: a sztratoszférába került mintegy húszmillió tonna kéndioxid néhány hónapra lehűtötte a Földet. Az elmélet kritikusai szerint viszont, ha nagymennyiségű kéndioxid szándékos sztratoszférába permetezésével a világ egyes régió jól, mások kifejezetten rosszul járnának. (Erről és a tevékenység leállításának kockázatáról szól – a metaverzum kifejezést először, 1992-ben használó – Neal Stephenson 2022-es Termination Shock regénye.)


klimaemulator0.jpg


Ng a Cornell, a Kaliforniai San Diego Egyetem és más intézményekkel közösen fejlesztett Planet Parasol emulátora minél több emberrel meg akarja ismertetni a tevékenységet, játszva jöhetünk rá a beavatkozásokkal járó kompromisszumokra, és használhatjuk fel az eredményeket klímaváltozással kapcsolatos fellépési lehetőségek megvitatására. Az eszköz rávilágít arra is, hogy az MI hogyan segíthet szoláris geomérnöki ismeretink elmélyítésében.


A mostani verzió elég visszafogott még. A felhasználó többféle kibocsátás-szcenárió és évente kibocsátásra kerülő részecskemennyiség közül választhat a Pinatubo kitörése utáni 25 és 125 százaléka közötti skálán.


klimaemulator.jpg


A Planet Parasol ezt követően a globális felmelegedés-szintet 2100-ig jelző eltérő két vonalat jelenít meg. Az egyiken a beavatkozás nélküli folyamatos hőmérséklet-emelkedést, a másikon a kiválasztott forgatókönyv szerintit látjuk. Több opcióval, egész extrém forgatókönyvekkel is eljátszhatunk.


Az ilyen emulátorok lecsupaszított klímamodellek: nem olyan pontosak, nem szimulálják annyira a bolygó összetett, egymással összefüggő folyamatait, futtatásukhoz viszont közel sem kell annyi idő, számítási kapacitás. Nemzetközi szabályozók, konferenciák résztvevői használnak ilyeneket, például az En-ROADS-ot, hogy a potenciális törvények hatását le tudják futtatni. Ng csapata is hasonlót akart fejleszteni.


Az egyre masszívabb klímamodellek földi rendszerek folyamatait nagyobb felbontásban futtatják, az MI segít az adatok értelmezésében, mintázatok észrevételében. Ng stanfordi csapata a klímaváltozással kapcsolatos kérdések növekvő listájára alkalmazza a technológiát. Az erdőpusztulásokhoz hozzájáruló metánkibocsátásra, napenergiához való hozzáférés előrejelzésére szintén fejlesztettek eszközöket.


Nemrég nyilatkozta, hogy egyre több időt tölt a szoláris geomérnökség tanulmányozásával, és az MI szerepével benne: például a részecskéket meghatározott régiók felett szétszóró, nagy magasságban működő drónokat irányíthat, optimalizálhat technikákat.


A Planet Parasol mostani korlátja, hogy az összes beavatkozási szcenárióban évtizedekre csökken a hőmérséklet, az esetleges negatív hatásokról (ózonréteg megbolygatása, regionális csapadékmintázatok megváltoztatása stb.), valamint az okokról viszont sokat nem tudunk meg. 


Tovább az eredeti oldalra!
0 Hozzászólás:
Legyél te az első hozzászóló!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezni: