Egyenes beszéd - Straight story
Nyugdíjas konfliktusok, a lassúság dicsérete. Egy rendhagyó David Lynch-film, amelyben mindenki az, aminek látszik.
Annyi minden lehetett volna ez a film. Újsághír nyomán továbbfantáziált, szürreális kaland, a bizarr alaphelyzetből a sötétség mélyére invitáló road movie, afféle Veszett a világ II., eszement kisvárosi alakokkal és egy izgága öregember kalandjaival. Vagy vidéki misztikum és stíluskavalkád a Twin Peaks nyomán, triplafenekű bestiárium erdő mélyén lakó gonosz lelkekkel és gyilkos humorral. Annyi minden lehetett volna. És olyan jó, hogy nem lett.
Pedig az egymondatos cselekmény és a rendező nevének hallatán valami effélére számítottunk. Alvin Straight, a roggyant egészségű iowai földművelő kerti vontatóval tett 500 kilométeres utazása ugyanis csábít a továbbgondolásra, arra, hogy a krónikásául szegődő filmes felfejtse a megtörtént esemény lélektanát, rafinált narratívába öltöztesse, és ha Lynchnek hívják, elhelyezze benne a téboly hangsúlyjeleit. Most azonban felborul a papírforma. David, ez a szörnyű gyermek, ezegyszer csukva hagyja a démonok ládáját, új vásznat húz fel, és csodát fest az úton fogant meséből. Az Igaz történet egyenes vonalú, a lassúságból erőt merítő, fölösleges terhektől mentes elbeszélés, kápráztatóan tiszta képekkel és szándékkal.
0 Hozzászólás:
Legyél te az első hozzászóló!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezni: