Minden napra egy film / 2024. szeptember 14., szombat

Álmom egy otthon

Volt jó pár éve az a film, aminek szinkronnal nem fog eszembe jutni a címe, a Duplex. Ahogy ez a film elkezdte megmutatni, mi is lesz az alapja, egyből az ugrott be, megcsinálták azt a filmet kicsit másképp.

Hiszen, van elég közös pont. Nagyon olcsón házat lehet venni, csak van egy kikötés. Ott a duplexben kellett megvárni, míg kihal a társlakó, itt pedig egy öreglány van, aki a szép nagy házban élheti az utolsó napjait, míg a tényleg nagyon olcsón a házhoz jutó Phil egy padlásszobában kell meghúzza magát, ahol rendszeresen tönkremennek a dolgok. Mondanom se kell, hogy a ház fenntartása és a javítási munkák is mind Phil nyakába szakadnak. Az öreglány, Astrid meg nagyon nem úgy néz ki, mint aki mostanában készül meghalni.

Az elején valóban úgy fest, mintha Phil lenne a palimadár, aki mindenét a ház megvásárlásába fektette, hogy aztán el legyen onnan üldözve és a pénze nagyját el is bukja. Jönnek a komédia elemek, mint a problémák a csappal, vagy ahogy Astrid mindent szépen hárít a férfira. 'Elromlott? Hívok szerelőt, de maga fizeti.'

Phil különben is közel van hozzá, hogy egy komoly dráma vagy egy komolytalan komédia főszereplője legyen. Ő az eredeti cím amerikai álmodója, aki egy szép házat akar. Az álma az lenne: egy jó ház, benne család és szeretet. Jól élnek, boldogok, az amerikai álom. Csak éppen semmi nincs hozzá: nincs párkapcsolata. Bár könnyen ismerkedik, villámgyorsan magára is marad. Az állásában is folyton szivatják: kb. ő az utolsó, akinek még mindig nem adtak parkolót, és a magát barátjának tartó felettese is csak azért zargatja, hogy olvassa már el a cikkét és mondjon róla véleményt. Pénze meg nincs. Nem is volt. Az ingatlanosa meg is mondja neki, hogy az ő kereteivel nem álomotthont kellene keresnie, hanem egy egyszobás garzont. De persze hiába, az álmodozó nem adja lejjebb az álmánál, és rá is bukkan a hirdetésre. Ki is köt a bentlakással kínált házba - csak éppen a padlásszobában és kicsit házi ezermester szerepben.

A film a vígjátéki elemek után egyre inkább rámegy Phil és Astrid kapcsolatára, ami különös barátság kezd majd lenni. Bár egyes elemek megmaradnak inkább komédiába illőnek, mint ahogy Astrid balesetmágnes, és rendszeresen Phil kell megmentse az életét. Phil kötődni kezd a nőhöz és úgy változik a véleménye a házzal kapcsolatban is. Azt mondjuk nem tudom összesakkozni, hogy miért éppen akkor akarná feladni a bentlakást és vele a házat, amikor már kezd jóban lenni a nővel, de mindegy is. A cselekmény hoz fordulatot, hogy másként alakuljon tovább a cselekmény.

Nem egy látványfilm. A ház tényleg szép, de ez az egyetlen említésre méltó elem benne. Különben egyetemi tanterem és középosztálybeli mindennapi díszlet. Nincs akció, nincs a szemet lekötő elem. Emberek, konfliktusok és Phil van.

A filmet talán a színészeivel lehet legjobban eladni. Dinklage és MacLaine, de beugranak melléjük sikeres komikusok is és olyan színészek, mint Matt Dillon vagy Danny Glover. Azért nem moziba csábító névsor és történet, de tévé elé simán le tudnak ültetni.

Egyszer meg lehetett nézni, ha azt nem is mondanám, hogy kétszer is. Az elején inkább komédia, a végére már inkább dráma. Összességében sírós-nevetős.

Tovább az eredeti oldalra!