Minden napra egy film / 2025. február 20., csütörtök

Ad Vitam

Most fogom a fejem, ha nem is látszik. Nem találom az okát, miért kell az idősödő pasiknak - vagy az egyenesen időseknek - ilyen filmeket bevállalni. Igen, az akciópapák egy ponton nagyon mentek. De tényleg ott tartunk, hogy nincs egy-két jó karban levő harmincas, esetleg negyvenes, akinek nem derogál akciófilmbe szerepelni?

Guillaume Canet egyike azon kevés francia színésznek, akinek úgy is megnézem a filmjeit, hogy nem olvasom el előre, miről szól. Ahogy belegondolok, a Szeress, ha mersz óta szimpatizálok vele, és nem csak azért, mert Cottilard meg a kedvenc francia színésznőm. (Ők egy pár, két gyerekkel.) Viszont, azt már ki merem jelenteni, hogy az intelligens és érzékeny filmjeit, alakításait sokkal jobban kedvelem. Legyen akár úszóklub tag, vagy egy thrillerben nyomozzon a felesége után. De ez? Soha nem láttam benne az akcióhőst, és biztosan nem most, ötvenen felül fedezem fel benne.

Pedig ebben a filmben ő a különleges osztagban a különleges rendőr. Úgy mászik falra, hogy csodálom, nem Pókember volt a fedőneve. De különben mindent tud: harcol, lő, repül, vezet, még az összeesküvés elméletet is ki tudja sakkozni. Amint beindul a hajsza, nincs egy perc megállás sem. És nem veszi be a gyomrom, ahogy ezt végignyomják a filmen. Ben, a fiatalabb pártfogolt esetében még rendben lenne, de Leo és Franck... Leo meg kismamaként, kb. a szülés előtt kommandózik úgy, mintha nem is lenne baba meg minden, ami vele jár.

A történet sem izmos, inkább a látványra igyekszik építeni. Nagyon röviden egy kiszállás rosszul sül el és Franck, akinek el kell vinni a balhét. Amikor rájönnek, hogy nem csak rájött, de bizonyítéka is van arra, hogy nem az ő csapatuk, hanem a külügy emberei okoztak tragédiát és gyilkoltak, rászállnak. Meg akarják ölni, akarják a bizonyítékot, és nem nézik, ki és hogyan sérül menet közben. Franck persze mindenkit óvni akar, és mire kinyögi legalább a barátjának és a feleségének, mi van köröttük, már szinte csak futni lehet az életért.

Az egyetlen trükk, amivel a történetmesélést igyekeztek feldobni, hogy párhuzamosan, két síkon van elmesélve a történet. A jelenben Franck már dugdossa a bizonyítékot, és Leo érzi, hogy valami baj van. A másikban frissen kerültek be a különleges osztagba, és a közös akciók alatt Leo és Franck egyre közelebb kerülnek egymáshoz, házasság is lesz a viszonyból. Minden szép és kerek, míg nincs az a szállodai eset, amivel körbeérünk.

Nem tudom, minek kellene ezt a filmet eladnia. A látvány tévéfilmes, a thriller/krimi is legfeljebb átlagos. Nekem Cant volt a csali, de ahogy már említettem, ez nem az a szerepkör, ami szerintem jól áll neki. Egyszer megnéztem, de többet nem akarom.

Tovább az eredeti oldalra!