2024: Hildegart Rodríguez és Nathan Rabin
Nyomasztó év volt. Döglődik is az utolsó pillanatáig, mint egy torz közlendőjéhez a leleplezés után nevetve-dühösen ragaszkodó laposföldhívő.
Privát nyűgökből (A-kategóriás filmfesztiválok, úgymint a 10 éve szakszerűen jelentkező kollégát indoklás nélkül, diktatórikusan visszautasító Berlin; a humanizmusunkat lassan kioltó digitális hierarchiát és jegyfoglalást ugyancsak autokratán éltető Cannes soha többé nem fenyegető álszentsége), mélyre sújtó döccenőkből (Nyugodjék békében, kedves Gusztáv.), mi több, globális katasztrófából (tévedéseikben, szadizmusukban megerősített, gyerekkorukban bántalmazott és ezen felül nem emelkedő Prescott-alteregók) is bőven jutott.
Igaz, mintha az év utolsó harmadában újra szárnyra kapott volna a nemzetközi filmművészet, kötelező sikerek listázásra ezúttal se számítson senki. Az előző bekezdésben foglaltak pláne radar alatti, valóban serkentő művek említését teszik indokolttá.
Top 3
0 Hozzászólás:
Legyél te az első hozzászóló!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezni: