Reális utópia: legyen részvételi költségvetés a magyar egyetemeken!
Az egyetemi közélet nem sokban különbözik a magyar közéletről: bizalmatlanság, egyéni érdekkijárás és sérelmi politika jellemzi, kevés a konstruktív, ügyek mentén történő közös fellépés, a döntések sokszor az érintettek feje felett születnek. Ez persze nem véletlen, az egyetemeink bocsátják ki az ország gazdasági-politikai-kulturális elitjét, vezetőink közül sokan diákszervezetekben lettek először vezetők. Van ugyan érdekképviselet és vannak önszerveződő közösségek, de az újabb és újabb fenntartói modellek, illetve a felsőoktatás elüzletiesedése erőteljesen kikezdték az egyetemi autonómia eszméjét.
Cikkünkben bemutatjuk az egyetemi részvételi költségvetés módszerét, amely külföldi példák alapján egy ígéretes eszköz arra, hogy egy mai egyetem több legyen diplomagyárnál: kezdeményezőképes közösség, ami demokratikus szocializáció terepe, ráadásul nemcsak egy szűk csoport, de a teljes egyetemi polgárság számára.
(A cikk írásában közreműködtek: Kiss Alexandra - Merényi Miklós)
0 Hozzászólás:
Legyél te az első hozzászóló!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezni: