Médianapló / 2024. augusztus 20., kedd

Médianapló - Szabad-e vármegyézni az ellenzéki nyilvánosságban?

Az ATV Aktuál című hírháttér-műsorában tegnap este három újságírót láttak vendégül. Egy alaposat, egy ironikusat és egy ügyetlent. A legutóbbi se lógott ki a sorból. Ha a témában nem mozgott otthonosan, akkor rokonszenvesen közölte, hogy nem ért hozzá, s amit kifejt, az csak egy vélemény a sok közül. Ráadásul akadt olyan téma is, amelyhez értett. Mégis inkább azzal vétette észre magát, hogy országunk délkeleti csücskét, Békést „vármegyének” nevezte.

Nem ironikusan - mint az állami nyelvhasználat legújabb hóbortját, hanem magától értetődő módon. Ahogy szokta használni a két világháború közti korszakból származó kifejezést, amelyet az országgyűlés 1949-ben szüntetett meg, és 2022 nyarán hozott vissza. Aligha kaptam volna föl a fejem, ha az ironikus újságíró néhány perc múlva nem hozta volna szóba ugyancsak Békést, amelyet azonban megyének titulált. Ugyancsak magától értetődő módon, ahogy ő szokta mondani.

Az egésznek nem tulajdonítanék különösebb jelentőséget, csakhogy a műsorvezető úgy mutatta be őket, hogy a vármegyés újságíró a Népszava szerkesztőségéből érkezett, a megyés pedig egy jobboldali orgánumtól. Az idestova másfél évtizede zajló nyelvi háborúban sokkal inkább Árpási Bencétől, a baloldali újság munkatársától várhattuk volna el, hogy nem veti alá magát az állami nyelvhasználatnak.

A szóbotlás jelzi, hogy az erőszakos térhódításnak az ellenzéki nyilvánosságban is vannak áldozatai. Érteni vélem, hogy ha rögtönözni kell, és a helyzet szokatlan, olyasmi csúszik ki a szánkon, ami azt sejteti, hogy a kormányzati nyelvezet óhatatlanul hat ránk. Azon persze csodálkozom, hogy egy politikai újságíróra is, akiről azért nagyobb tudatosságot kéne feltételezni. Nem mentségül, inkább magyarázatul fűzöm hozzá, hogy nem is olyan egyszerű eligazodni a nyelvi klisék között.

Nem vagyok újságíró szövetség, még csak szakmai kódex sem. Személyemben csupán egy öreg újságíró osztja meg tapasztalatait a nyelvi agresszióra kevésbé felkészült kollégákkal. Ha idézek egy állami intézmény közleményéből, akkor természetesen nem változtatom megyére a benne olvasható vármegyét. Már csak azért sem, mert korjellemző adalék. De ha például a nyíregyházi kórházról van szó, nem azt írom, hogy az idézet a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Oktatókórház álláspontjából való, hanem a Jósa András Kórházéból. Az intézmény hallgat erre a névre, sőt a betegek és hozzátartozók is ezen a néven ismerik. Ők ugyanis „a Jósába” járnak, és eme szokásukon a legagyafúrtabb kormányzat se képes változtatni.       

A Népszavának évek óta több százmillió forintot utalnak át állami cégek. Félő, hogy e hirdetési bevételek nélkül nem volna képes életben maradni. Vajon ezért a summáért mit kér a Rogán-féle propaganda minisztérium? Ha „csak” azt, hogy amennyiben az egyetlen ellenzéki napilap munkatársai vendégszerepelnek az ATV vitaműsoraiban, akkor a megye helyett mondjanak vármegyét, akkor üsse kő, akár főispánozhatnak is.

                 

Tíz mondat a nyelvváltásról

 

Számomra a Fidesz új politikai nyelv, új politikai kultúra meghonosodását jelentette. (Pokorni Zoltán Fidesz-politikus, Magyar Narancs, 1994. január 13.)

A Fidesz kezdettől fogva más nyelvezetet használt. (Szájer József Fidesz-politikus, Népszava, 1999. március 17.)

Orbán megvonta Jobb-Magyarország határait, megalkotta a jobb-magyar nyelvet, kialakította a jobb-magyar rítusokat és szokásokat. (Lengyel László publicista, Népszabadság, 2006. október 20.)

1996 óta Navracsics az első vezető politikus, aki úgy újította meg a Fidesz nyelvét, hogy ez nem Orbán Viktortól ered. (Kóczián Péter újságíró, Politika és Élet, 2007. január 30.)

A nyelvi lelemények kormánya. (Katona Tamás közgazdász a második Orbán-kormányról, 168 Óra, 2012. május 31.)

Egy országnak nem lehet két szótára. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, volt miniszterelnök, InfoRádió, 2015. március 3.)

Szembeszökő, ahogy jön vissza a mélymagyar, a horthysta nyelvhasználat. (Dés Mihály író, Vasárnapi Hírek, 2015. június 13.)

Ha az ember nem nyeri meg a saját nyelvért vívott harcot, akkor nem nyer a tartalomról szóló birkózásban sem. (Orbán Viktor miniszterelnök, Miniszterelnök.hu, 2019. május 6.)

Ha mindenki ugyanazt a beszédmódot használja, az lesz a hangosabb, aki hatalmon van. (Barát Erzsébet nyelvész Márki-Zay Péter „fideszes” nyelvezetéről, Népszava, 2021. december 11.)

Ma az ellenzék Orbán nyelvét használja. (Horn Gábor liberális politikus, ATV, 2023. május 17.)

Tovább az eredeti oldalra!