Ideo-logikák / 2023. július 30., vasárnap

Az idealizált jobbágyság hazugsága

A középkori állapotokat szeretné visszaállítani a fundamentalista konzervativizmus, amely egyre nagyobb szerepet játszik a folyamatosan jobbra tolódó magyar állami politikában. A felvilágosodás értékeinek teljes tagadásával és a kapitalista társadalmi viszonyok kárhoztatása révén az irány teljesen logikus módon, ha kimondatlanul is egyfajta idealizált középkor felé mutat, ahol hűbéri viszonyok képezték az emberek közötti kapcsolatok alapját.

Nézzük meg kicsit közelebbről, milyen volt a középkorban a lakosság mintegy 90%-át kitevő jobbágyok helyzete.

1.A földesúr tulajdonának számított volt, neve sem volt

A gyerekeket valamelyik szent oltalmába helyezték, így adtak nekik nevet, viszont családi nevük nagyon sokáig nem volt, hiszen nem nemes családba születtek. Valaki fia valaki voltak, vagy a kicsi, a nagy, a szőke, a molnár stb. így különböztették őket meg az emberek. Ritkán fordult csak elő, hogy igen tehetséges fiúkat kiemeltek, és fel tudtak emelkedni magasabb társadalmi osztályba.

2.Nem tartották számon, hányan haltak meg

A korabeli csaták leírásakor a harcosokra szorítkoztak, de hogy a fosztogatásoknak mennyi „házinép” esett áldozatul, azt csak utólagosan tudták megbecsülni a szakértők. A jobbágy akkoriban csak afféle „fogyóeszköznek” számított.

3.Nem rendelkezett magántulajdonnal

A földet, amin gazdálkodott valójában a földesúrtól kapta (aki viszont a királytól) és nem örökíthette tovább, nem vállalkozhatott lényegében semmire, vagy legfeljebb a földesúr engedélyével. Ami terményt eladott a vásárban, azon olyan dolgokat vett, amit maga nem tudott előállítani, például egyes munkaeszközöket.

4.Általában nem volt szabad költözködési joga

Ennek kimondását Werbőczy Hármaskönyvéhez kötik, de valójában már az ezt megelőző évszázadban megnehezítették vagy szinte ellehetetlenítették a költözködési jogot királyi rendeletekkel. Mindennek alapvető gazdasági okai voltak, a nyugat-európai kereslet megnövekedése a mezőgazdasági áruk iránt, akkor történt a kelet-európai országokra jellemző, ún. második jobbágyság kialakulása. Ha volt is költözködés, az nem azért történt, mert a jobbágy annyira szabad embernek érezte volna magát, inkább a földesurak igyekeztek átcsábítani egymás jobbágyait. Általában is változhatott a munkaerőigény az ország egyes részein, ez is indokolja a költözködést.

5.A legtöbb adót fizette

A kilenced, az egyházi tized, a földesúri robot (heti egy vagy két nap) pénzzel megváltása, ajándékok a földesúrnak, a királynak járó adók, kötelezettségek hadi állapot idején stb. Mindez arányos volt azzal, hogy mennyi volt az adott birtok jövedelemtermelő képessége. De gondoljunk bele, hogy mit kezdett volna a jobbágy (aki II. József után lett csak „paraszt”) a fölös jövedelmével, ha még az sem volt a saját tulajdona, amivel gazdálkodott? A nemesség alig fizetett adót, ezenkívül voltak még szabad királyi városok, ahol az adóteher mértéke megint kisebb mértékű volt.

6.A földesúr ült törvényt felette

Ez a súlyosabb esetekre vonatkozott természetesen, ilyenkor viszont nem nagyon méricskéltek patikamérlegen, a középkorban általában elég volt már az is, hogy ki tudott több tanút kiállítani maga mellett. (Egyéni jogokról nem nagyon lehetett beszélni akkoriban csak közösségi érdekekről.) Nyilván, aki az urasággal jóban volt, neki többet megengedtek és többet elnéztek, másokkal szemben viszont a törvény teljes szigorát alkalmazták. Manapság az ilyesmit szép szóval klientúra építésnek hívjuk, de ez is az önkényuralom egy fajtája.

7.Látástól vakulásig dolgozott

Innen ered a szólás, hiszen a középkorban az emberek nagy többségének időbeosztása a természetét követte. Tavasztól őszig nagyon kemény fizikai munkát végeztek a földeken (olyan szintűt, amit manapság szinte senki nem végez már). Télen viszont alig volt munka, legalábbis a földeken nem, legfeljebb a ház körül, és éjjel nem annyira tudtak világítani sem, emiatt tűnhet úgy nekünk, hogy „hát nem is dolgoztak olyan sokat, mint mi manapság.” A könnyebb fizikai munkákat általában a gyerekek és az öregek végezték. Közoktatás sokáig nem volt, sőt a gyerekek nevelésével se nagyon foglalkoztak a szülők. Természetesen vasárnap és ünnepnapokon nem dolgoztak, de az ünnepnapokat nyilván olyankor tartották, amikor nem volt annyi munka a földeken.

8.Életszínvonal közel zéró

A táplálkozásuk igencsak gyenge szintűnek mondható, csak vasárnaponként volt bőségesebb. Öltözködésük és még hajviseletük is meg volt határozva, persze léteztek külön ünnepi ruhák is, amiket egy ládában tartottak. Egészségügyi ellátásról sem lehetett beszélni akkoriban.

9.A jobbágyság helyzetét könnyítő rendeleteket rendre külföldi uralkodók hozták

A 15. század elején Luxemburgi Zsigmond törvényben mondta ki a szabad költözködési jogot, amit későbbi uralkodóink egyre inkább visszavesznek, főként Mátyás halála után a megerősödő oligarchák nyomására. A közoktatás egységesítése, az elemi iskolák fogalma Mária Terézia nevéhez fűződik, illetve ő volt az is, aki az úrbéri viszonyokat is egységesítette. A magyar főúri rendek általában nem voltak érdekeltek a jobbágyság helyzetének javításában, egészen 1848-ig nem is tekintették a nemzet részének a mindenféle „szolgaembereket”, akkor is inkább jól felfogott politikai érdekük mentén cselekedtek, nem amiatt, mintha nem nézték volna le őket többé. Szó nem volt egyenrangúságról, még a Horthy-rendszerben sem („méltóságos" és "kegyelmes" urak stb.)

A magyar paraszt státusza lényegében nem sokban különbözött az amerikai kontinensre szállított késő középkori és kora újkori rabszolgáétól, a fő különbség inkább ott van, hogy míg nyugaton az alávetett sorban élők irányában az értelmiségiek számára elvárás egyfajta hazug önostorozás, nálunk a hazugság, a képmutatás fordított, inkább a középkori viszonyok idealizálása felé mutat.

Amiért tabutémának számít:

I.Az egyház szerepe. A kereszténységet, a hagyományos keresztény egyházakat kell megerősíteni a fundamentalisták szerint. Eközben nem lehet arról beszélni, hogy milyen szerepet töltött be a középkorban az egyház reálisan, idealizálás nélkül, csak a rendszer politikai irányvonalát SZOLGÁLVA (!). Nem véletlen, hogy az iskolai történelemoktatásból teljes mértékben ki fog maradni most már az, hogyan éltek a középkori emberek. (Lényegében minden kimarad a történelemoktatásból, ami nehezen lesz beilleszthető a rendszerideológiába.)

II.A Magyar Királyság virágkora a középkor korai és középső szakaszára esik, emiatt sem célszerű feszegetni az akkori társadalmi kérdéseket, ráadásul ezek megoldását a későbbi korokban a Habsburg uralkodók idején is a mindenkori magyar arisztokrácia inkább hátráltatta, mint segítette.

III.Falu kontra város

A rendszer logikája szerint a falusi életmód romlatlan és természetes, ennek a virágkora pedig a középkorra tehető, amikor az emberiség legnagyobb része falvakban élt. A mai kultúra nagyon nagy részben már a városi, sőt nagyvárosi életmódot tükrözi, ezt a kultúrát a rendszer lényegében fel akarja számolni és csak a falusi hagyományápolást támogatja. Általánosságban vett oktatásra sincs szükség, inkább csak különféle képzésekre.

IV.Polgárok helyett alattvalókra van szükség

Őket jobban lehet irányítani, hiszen egy hűbéri rendszeren keresztül jobban teljesítik az állam akaratát.

Mindez egy nagyon sötét vízió, de a mai magyar politikában ez az irányzat is vastagon benne van.

 Felhasznált források:

http://mek.niif.hu/02100/02115/html/2-1690.html

https://toriblog.blog.hu/2008/05/06/a_jobbagy_roghoz_kotese

https://toriblog.blog.hu/2008/05/07/a_jobbagyok_szabad_koltozeserol

https://toriblog.blog.hu/2008/06/08/maria_terezia_urberrendezese

https://multarnyai.hu/index.php/hirek/eletmod/44-a-foeld-nepe-a-parasztsag

https://tortenelemtanulas.blog.hu/2014/06/17/igy_elt_a_kozepkor_embere

https://eduline.hu/kozoktatas/Ratio_Educationis_250_eves_9QUHGE

https://telex.hu/eszkombajn/2023/07/22/kozepkor-jobbagy-foldmuveles-munka-szabadsag

 

 

Tovább az eredeti oldalra!