Reaktor / 2023. december 20., szerda

Valódi ellenzéki párt-e a Mi Hazánk?

A 2022-es országgyűlési választás relatív győztese a Mi Hazánk Mozgalom volt, amely a Jobbikból való kiválását követően saját jogán is képes volt parlamenti jelenlétre szert tenni. Azonban komoly vita van arról, hogy a radikális jobboldali párt mennyiben önálló szereplője a magyar pártarénának. Elemi erejű ellenérzést váltott ki a baloldali és liberális ellenzéki pártok körében a párt választási törvény módosítására irányuló javaslata, mivel az restaurálná az ellenzék által dominált Budapest választási szisztémáját. A Mi Hazánk azonban tartózkodott a szavazáson, mivel azt összekötötték az országgyűlési választások arányosabbá tételével.

A kormánypárti többség viszont ennek ellenére visszahozta a 2014 előtti listás rendszert a főváros esetében. 2014 óta a Közgyűlés összetételét a kerületi polgármesterek és a kompenzációs listáról bejutók adták. A városatyák a változás értelmében listás rendszeren keresztül kerülnek a Közgyűlésbe, ahol az országgyűlési rendszerhez hasonlóan 5%-os küszöböt kell átugrania a pártlistáknak. Érdekesség, hogy egy telexes elemzés szerint ez a módosítás nem feltétlenül eredményezne több mandátumot a Fidesz számára. Az egyedüli lehetséges nyertesei a reformnak a Mi Hazánk és a Kutyapárt lehetnek. Utóbbi esetében az erős fővárosi jelenlétnek köszönhetően reális lehet az egy mandátum.

Amennyiben az ellenzéki szavazók újra elkezdenek kiábrándulni a baloldali és liberális ellenzéki pártokból, akkor a kettő mandátum is lőtávolságon belül lehet Kovács Gergelyéknek. Toroczkaiék esetében korántsem ennyire egyszerű az egy mandátum megszerzése. A párt a 2022-es választást követően ugyan erősödött, azonban jelenleg stagnál a támogatottsága, a Jobbiktól elpártoló és a Fidesznél kikötő nemzeti radikális szavazók úgy tűnik még nem fedezték fel a Mi Hazánkot annyira, hogy módosítsanak a pártpreferenciájukon. A Mi Hazánkra fokozottan érvényes a vidék pártja jelző, a fővárosi támogatottsága alulmarad az országosnak. Ennek ellenére, ha megtalálja a Toroczkai-párt azokat az ügyeket, amelyekkel ha rövid időre is, de formálni tudja a napirendet, lehet, hogy lesz egy radikális jobboldali tagja a fővárosi Közgyűlésnek a 2024-es önkormányzati választást követően.

Sokak úgy vélik, hogy a Mi Hazánk javaslatát igazából a Fidesz dolgozta ki és küldte el a "szatelitpártnak", az csak előterjesztette és az egész folyamat csak egy színjáték volt. Gyakori vád a Fidesz jobboldali ellenzéki pártjával szemben, hogy az nulla autonómiával rendelkezik, a Fidesz "laboratórium-pártja", szatellitpárt és még lehetne sorolni. Az úgynevezett szatellitpártok olyan tekintélyelvű rendszerekben léteztek, ahol a valódi pluralizmustól félő elit adni akart a látszatra; ezért megengedték néhány megbízható politikusnak, hogy a rendszer logikáján belül, azt meg nem kérdőjelezve működtethessenek ellenzékinek tűnő pártokat. Akik ilyen véleményen vannak, azok nagy eséllyel magának a magyar politikai rendszer demokratikus jellegét is megkérdőjelezik, annak ellenére, hogy Toroczkai László előszeretettel hívja fel arra a figyelmet, hogy a frakciója többször szavaz együtt az ellenzékkel, mint a kormánypártokkal.

A Mi Hazánk megítélése tehát nagy mértékben összefügg azzal, hogy ki hogyan ítéli meg a magyar demokráciát. Akik úgy gondolják, hogy Magyarország már nem demokrácia, hanem autokrácia/diktatúra, azok egyértelműen a "Fidesz nácitagozataként" fogják számontartani a pártot. A magyar demokrácia megítélése olyannyira polarizált lett, hogy már szinte el sem lehet képzelni, hogy létezhet olyan ellenzéki pozíció, ami eltér attól, amit a baloldali pártok képviselnek. Toroczkai László egyik első felszólalásában jelezte, hogy bármilyen javaslatot hajlandók megszavazni akár a kormánypártok akár az ellenzék részéről, ha arról ők azt gondolják, hogy a nemzet érdekét szolgálja.

A magyar politika számára ez a magatartás nem véletlenül "idegen", hiszen a szekértábor-logika számára értelmezhetetlen attitűd. A Mi Hazánk úgynevezett "konstruktív ellenzékisége" más országok számára cseppet sem idegen. A képviseleti demokrácia egyik velejárója, hogy több párt verseng ugyanazon választók kegyéért. Természetesen a különböző törésvonalak mentén kialakulhatnak olyan választói tömbök, amelyek következetesen kitartanak egy-egy párt mellett, nem szavaznak át az "ősellenségre". Azonban létezhetnek olyan szavazók, akik úgy ítélik meg, hogy "A" és "B" pártok között nincs akkora távolság, így képesek változtatni az eredeti elgondolásukon, amely átszavazásban is kifejeződhet.

A Mi Hazánk és a Fidesz esetében a szavazók egy rétege számára van átjárás, hiszen a Jobbik néppártosodásának köszönhetően sok volt jobbikos szavazó tért át a Fideszhez, azonban ugyanezért a szavazókért az új nemzeti radikális párt is beszállt a "ringbe". Az LMP kivételével az ellenzék "lemondott" arról, hogy a kormánypárti szavazók felé nyissanak, így a rendre csak ugyanazt a tortaszeletet osztják el újra és újra. Az LMP megpróbál egyfajta "higgadt" ellenzékiséget képviselni a "hisztis" ellenzékkel szemben. Ez kimondatlanul is arra irányul, hogy olyan potenciális szavazók számára legyen az LMP alternatíva, akik kiábrándultak a bal és jobboldal közötti feszült politizálásból és békére vágynak.

Az elmúlt hónapok reakciói alapján nem szükséges felidézni, hogy hogy változott az LMP megítélése a baloldali ellenzéken belül. Az ellenzéki pártok és szavazói számára továbbra is páriának tűnik mindenki, aki nem fogalmaz meg olyan vehemens kritikákat a kormánypártokkal szemben, mint az "elvárt". Vajon ez lenne az, amin az ellenzéknek érdemes lenne változtatnia annak érdekében, hogy eredményesebben tudjon politizálni? Az olyan pártok szerepének értelmezésében mint a Mi Hazánk Mozgalom komoly szerepet játszik a magyar demokrácia megítélése - vagy elítélése. Az utóbbinak komoly társadalmi támogatottsága van, így értelemszerűen népszerű is. Mindennek ellenére az ellenzék legfőbb céljának szempontjából ugyanakkor kontraproduktív is, hiszen nem teszi lehetővé az olyan jellegű kooperációt, ami az ellenzékiség különböző fokán lévő pártok között valósulhatna meg, ami ténylegesen veszélyes is lehetne a kormánypártokra.

Tovább az eredeti oldalra!