Reaktor / 2024. október 24., csütörtök

Új korszak a vállalati felelősségvállalásban

2024. július 25-én hatályba lépett a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló új Uniós irányelv angol nevén Corporate sustainability due diligence directive (CSDDD).

A tagállamoknak 2026. július 26-ig kell átültetniük az Irányelvet a nemzeti jogukba, egy évvel később kezdve pedig lépcsőzetes hatályosulást követve a szabályok 2029. július 26-tól teljeskörűen alkalmazandók lesznek.

Az Irányelv előírja a nagyvállalatok számára a vállalati átvilágítási kötelezettséget, amelynek értelmében a nagyvállalatoknak azonosítaniuk és kezelniük kell az emberi jogokra (például a gyermekmunka tilalma) és a környezetre (például a környezetszennyezés) gyakorolt kedvezőtlen hatásokat saját tevékenységükben, leányvállalataikban továbbá a tevékenységi láncaikba tartozó közvetlen és közvetett üzleti partnereik tevékenységei tekintetében. 

(Kép forrása: Wikipédia)

A CSDDD célja

Az Irányelv indoklása szerint a szabályozás célja annak biztosítása, hogy a belső piacon működő vállalatok hozzájáruljanak a gazdaságok és társadalmak fenntartható fejlődéséhez és fenntarthatósági átállásához azáltal, hogy azonosítják és szükség esetén előre sorolják, megelőzik és mérséklik, valamint megszüntetik, minimalizálják és orvosolják a vállalatok tevékenységeihez kapcsolódó tényleges vagy lehetséges káros emberi jogi és környezeti hatásokat, valamint biztosítják, hogy azok, akiket e kötelezettség elmulasztása hátrányosan érint, élhessenek az igazságszolgáltatási és a jogorvoslati lehetőségekkel.

Kötelezettségek

A vállalatoknak az alábbi lépéseket kell végrehajtaniuk:

1. Beépítik az átvilágítást vállalati politikáikba és kockázatkezelési rendszereikbe.


2. Azonosítják és értékelik a tényleges és lehetséges káros hatásokat.


3. Megelőzik, mérsékelik vagy megszüntetik ezeket a hatásokat.


4. Helyreállítják a tényleges károkat.


5. Együttműködnek az érdekelt felekkel.


6. Panasztételi rendszert hoznak létre.


7. Nyomon követik és tájékoztatják az átvilágítás hatékonyságáról.

Továbbá a vállalatoknak van arra vonatkozó kötelezettsége is, hogy az éghajlatváltozás mérséklését szolgáló átállási tervet fogadjanak el és alkalmazzanak, amely terv révén a vállalat arra törekszik, hogy üzleti modelljét és stratégiáját összeegyeztesse a fenntartható gazdaságra való átállással és a globális felmelegedés 1,5 °C-ra történő korlátozásával a Párizsi Megállapodásnak megfelelően.

Mely vállalatokat érinti az Irányelvből fakadó kötelezettség?

Az irányelv alkalmazandó minden olyan vállalatra, amelyet egy EU-tagállam jogszabályai alapján hoztak létre, és amelyek megfelelnek bizonyos nagysági feltételeknek, így legfőképp azokat a vállalatokat érinti, amik az utolsó pénzügyi évben több mint 1000 munkavállalót foglalkoztattak, és nettó árbevételük meghaladta a 450 millió eurót, illetve az ezen értékeket elérő vállalatcsoportok anyavállalatait.

A szabályok továbbá vonatkoznak harmadik országokban létrehozott vállalatokra is, például, ha az Unióban több mint 450 millió euró árbevételt értek el. Míg a CSDDD az EU-s országokban alapított vállalatok közül megközelítőleg 6000-et fog érinteni, addig a harmadik államokból érkező vállalatok száma mindössze 900 körül alakul.

Milyen szankcióra számíthatnak azok, akik nem teljesítik az előírásokat?

A bevezetett szabályokat a tagállamok felügyeleti hatóságai fogják érvényesíteni, amelyeket felhatalmaznak arra, hogy vizsgálatokat folytassanak, ha „megalapozott aggályokat” vélnek felfedezni, és szükség esetén kérhetik a vállalatoktól, hogy nyújtsanak be információkat a meghatározott kötelezettségek megszegésének gyanújával kapcsolatban. A nemzeti felügyeleti hatóságoknak továbbá kötelességük lesz legalább felügyelni a vállalatok átállási terveinek elfogadását, kialakítását és frissítését. Azonban nem kötelesek felügyelni ezek végrehajtását.

Ha a felügyeleti hatóság megállapít egy cselekményt vagy mulasztást, amely jogsértést eredményez, akkor a következőket teheti:

• Elrendelheti a vállalat számára, hogy hagyjon fel az érintett magatartással, vagy hajtson végre egy olyan intézkedést, amely megfelel a jogszabályoknak; tartózkodjon a tiltott magatartás megismétlésétől; és ha szükséges, tegyen helyreállító intézkedéseket megfelelő határidőn belül.


• Bírságot szabhat ki. A bírságokat a tagállamok határozzák meg, de azoknak hatékonynak, arányosnak és elrettentőnek kell lenniük, és figyelembe kell venniük számos tényezőt, a maximális bírság pedig legalább az érintett vállalat előző pénzügyi évben elért nettó világméretű árbevételének 5%-a kell, hogy legyen. A csoport végső anyavállalatára kiszabott pénzbírságot az anyavállalat által jelentett konszolidált árbevétel alapján kell kiszámítani.


• Átmeneti intézkedéseket fogadhat el súlyos és helyrehozhatatlan kár közvetlen veszélye esetén.


• A CSDDD továbbá megjegyzi, hogy a tagállamok jogosultak „visszavonni és megtiltani a termékek forgalomba hozatalát, piacra bocsátását és exportját más uniós jogszabályok alapján”.

(Kép forrása: Sourcemap) 

Amiben merőben új a szabályozás a korábbiaktól

A fentiekben meghatározott értékeket elérő vállalat átvilágítási jelentésének ki kell terjednie a tevékenységi lánchoz tartozó vállalatokra

A hatálya alá tartozó vállalatoknak különböző lépéseket kell tenniük annak érdekében, hogy kezeljék tevékenységük emberi jogi és környezeti kérdésekre gyakorolt tényleges és potenciális káros hatásait, amelyek i) saját tevékenységükből, ii) leányvállalataik tevékenységéből és iii) a tevékenységi láncukban lévő üzleti partnereik tevékenységéből erednek.

A tevékenységi láncnak le kell fednie következőket:

a vállalat upstream üzleti partnereinek tevékenységeit, amelyek a vállalat termékeinek gyártásához, illetve szolgáltatásainak nyújtásához kapcsolódnak, beleértve a nyersanyagoknak, a termékeknek vagy azok részeinek a tervezését, kitermelését, beszerzését, gyártását, szállítását, tárolását és értékesítését, valamint a termék vagy a szolgáltatás kifejlesztését.

A vállalat downstream üzleti partnereinek tevékenységeit, amelyek a termék forgalmazásához, szállításához és tárolásához kapcsolódnak, amennyiben az üzleti partnerek e tevékenységeket közvetlenül vagy közvetve a vállalat számára vagy a vállalat nevében végzik.

A CSDDD ezen extraterritoriális hatálya azt tükrözi, hogy az EU megpróbálja kiterjeszteni a fenntarthatósági követelményeket az Unión kívüli cégekre is, ezáltal biztosítva, hogy azok is megfeleljenek a környezeti és emberi jogi normáknak, amelyeket az uniós jog előír, még akkor is, ha a cégek nem az EU-ban vannak bejegyezve.

 

(Borítókép forrása: https://infocenter.gov.ge/en/eu-en/eu-institutions-en/european-parliament/)

Tovább az eredeti oldalra!