Reaktor / 2024. szeptember 29., vasárnap

Texas: A republikánus bástya, ahol veszíthet Trump?

A 2024-es amerikai elnökválasztási kampány véghajrájához közeledve a két nagy párt jelöltjei, a szakértők, a politikusok és a média érthető módon arra a 7 kulcsfontosságú ingadozó államokra összpontosít, mint Nevada, Arizona, Wisconsin, Michigan, Észak-Karolina, Georgia és Pennsylvania, amelyek a közvélemény-kutatások alapján egyre valószínűbb, hogy ténylegesen eldöntik majd a választás kimenetelét.

A 7 csatatérállam, amire november 5-én este érdemes lesz figyelni. Kép forrása: The New York Times

Azonban még ha ezúttal nem is ebben az államban fog kiderülni, hogy ki lesz az USA 47. elnöke, egyértelmű, hogy méltatlanul a politikai radar alatt fog Texas maradni, amelyet egészen a közelmúltig az amerikai jobboldali konzervativizmus zászlóshajójának tekintettek. Ronald Reagan és a Texasból származó Bushék is óriási győzelmeket arattak az USA második legnépesebb tagállamában, és a demokraták még Bill Clinton és Barack Obama elsöprő országos győzelmekor is Texast simán elveszítették.

Azonban a 2010-es években a jobboldal fellegvárának tartott Texasban lassan, de biztosan elkezdett növekedni a Demokrata Párt támogatottsága: 2012-ben Mitt Romney még 15%-kal verte Obamát, de 2016-ban Hillary Clinton több mint 500 000 szavazattal többet kapott, mint Obama és csak 9%-kal vesztett az államban Trump ellen, Joe Biden 2020-ban pedig még közelebb került, és csak 5,5%-kal maradt le. Ha ez a tendencia a novemberi elnökválasztáson is folytatódna, akkor valószínű, hogy a 30 milliós Texas államban a végső győzelem néhány tízezer szavazaton fog múlni.

Ha Texast mind a 40 elektori szavazatával megnyernék a Demokraták, annak drasztikus hatása lenne az amerikai politikára, mert szinte teljesen ellehetetlenítené, hogy a következő évtizedekben Republikánus elnök kerüljön a Fehér Házba. Ez egyértelműen megrémítette a pártot, akik emiatt négy évvel előre Houstont jelölték ki a 2028-as Republikánus Nemzeti Konvenció helyszínének.

Kép forrása: The Texas Tribune

Ebben a cikkben arra keressük a választ, hogy miért erősödnek a demokraták Texasban. Még ha ezúttal Trump is lesz az államban a befutó, mindenképpen olyan államról van szó, amelyre a közeljövőben érdemes lesz majd figyelni.

Texas politikai történelme

A modern Texas az 1800-as évek közepén alakult meg, és mindig is konzervatív beállítottságú állam volt. A polgárháború idején a Konföderáció mellett harcoltak, és a Jim Crow Dél tagállamok része volt, ahol a faji szegregációt legalizáló törvények és helyi rendeletek voltak érvényben. Egészen az 1900-as évek közepéig, a 19. században és a 20. század elején, amikor a Demokrata Párt volt az, amelyik a fehér uralkodó osztályt képviselte és támogatta a szegregációt, Texas következetesen a demokratákra szavazott, ugyanis ekkor még a Demokrata Párt számított az USA-ban a konzervatív pártnak.

Ahogy azonban a két nagy párt ideológiailag helyet cserélt, és a republikánusok felvették a konzervatív köpenyt, Texas fokozatosan melléjük állt. 1993-ban a demokraták mindkét szenátusi helyet elveszítették, miután az első republikánus győzelem közel 30 évvel ezelőtt történt, amikor Lyndon B. Johnson 1961-ben lemondott a szenátori helyéről, hogy John Kennedy alelnöke lehessen. 1994-ben a demokraták a kormányzói széket is elvesztették. 1996-ra elvesztették a texasi állami törvényhozás felsőházát, 2002-re pedig az alsóházban is többségbe kerültek a republikánusok, így a republikánusok az amerikai polgárháború 1865-ös lezárása után először megszerezték az összes fontos testület irányítását az államban.

Texas, a cowboy-ok, és a konzervatívok hazája. Kép forrása: Texas Highways

Az elmúlt években azonban Texas lassan megindult a demokraták felé. Donald Trump színrelépését követően a texasi nagyvárosok agglomerációi egyre inkább a demokratákra szavaznak. A fehérgalléros felső középosztálybeli szakemberek, akik évtizedekig megbízhatóan a republikánusokra szavazók voltak, most már a demokratákra szavaznak, miközben a párt megőrizte jelentős támogatottságát a nagyvárosokban. Ezt a tendenciát a texasi nagyvárosok gyors népességnövekedése tovább erősíti: Dallasban, Houstonban, Austinban és San Antonióban mind a déli határról, mind pedig az Egyesült Államokon többi területéről rekordszámú beköltöző érkezik. A belső migráció nagy része a demokratákhoz közel álló államokból, például New Yorkból és Kaliforniából érkezett, és Texas gyorsan növekvő gazdasága sok fiatalt is vonzott, akik általában szintén a demokratákhoz állnak. Érdekességképpen Dallasban, Houstonban, Austinban és San Antonióban az elővárosokkal együtt 2010-ben körülbelül 16,1 millió ember élt, míg 2020-ra ez a szám 22%-kal emelkedett, ma már 19,6 millióan élnek ezekben az államokban. Ez idő alatt az állam vidéki, konzervatívabb területein a népesség csak 10%-kal emelkedett. 2008 és 2020 között mind a demokrata, mind a republikánus szavazók részvételi aránya jelentősen nőtt a metropoliszokban, de a demokraták nagyobb növekedést értek el, és közel 770 000 szavazattal növelték előnyüket a republikánusokkal szemben Dallas, Houston, Austin és San Antonio metropoliszaiban.

Ezt az elmozdulást még az egyes megyék szavazási eredményeiben is láthatjuk. Például Harris megye, amely Houstont foglalja magába, 2012-ben Obama 1000 szavazattal győzött, 2016-ban azonban Harris megyében 12,4%-kal nyert Clinton, 2020-ban pedig Biden 13,3%-kal, 218 000 szavazattal nyert. Hasonlóképpen a Houston elővárosait magában foglaló Fort Bend megyében is változtak az erőviszonyok: 2012-ben Romney 15 000 szavazattal legyőzte még itt Obamát, 2020-ban viszont Biden már 38 000 szavazattal verte Trumpot a megyében, az összes leadott szavazat száma pedig 217 000-ről 353 000-re nőtt, ugyanis Amerika leggyorsabban növekvő megyéje Fort Bend. 2024-ben további 94 000-el több választásra jogosult lesz a megyében, mint a 2020-as választáson. Nagy kérdés, hogy ők hogyan fognak szavazni.

Ugyanebben az időszakban Dallasban, a demokraták fellegvárában 2012-ben 15,4%-kal nyert Obama, Biden pedig már 30%-kal. A Dallas elővárosaiból álló szomszédos Tarrant megyében Romney 15%-kal nyert, míg Biden 1964 után az első demokrata jelölt lett, aki megnyerte a megyét. Mindkét megyében jelentősen növekszik a népesség.

A legdrámaibb változás azonban Austinban, Texas fővárosában történt, ahova az IT, a gyógyszer-, és könnyűipar fejlődése miatt rengeteg fiatal költözött. 2012-ben Travis megye volt az egyetlen megye Austin metróövezetében, amely a demokratákra szavazott, de 2020-ra Travis megye mellett Hayes és Williamson megyét is megfordították a demokraták, míg az Austin 50 kilométeres térségében lévő vidéki településeken a demokraták megerősödtek.

Rohamosan növekvő nagyvárosok Texasban. Kép forrása: Dallas Morning News

Ezen demográfiai változások miatt 2018-ra Texas csatatérállammá változott. Beto O'Rourke például majdnem kiszorította a hivatalban lévő Ted Cruzt a szenátusi választáson. Trump pedig 2020-ban csak mintegy 5%-kal nyert az államban. Ez a győzelem a vidéki többségében fehérek által lakott kistelepüléseknek köszönhető, melyek egyre inkább elöregednek, és a népességük stagnál, vagy egyre több település esetén csökken.

Meglepően őszintén fogalmazott Ken Paxton, Texas republikánus igazságügyi minisztere, aki egy interjúban azt állította, hogy Texast 2020-ban a demokraták nyerték volna, ha nem akadályozták volna meg a levélben leadott szavazólapok igénylését.

Érdemes megjegyezni, hogy a republikánusok a 2022-es félidős választásokon növelték az előnyüket, 5%-kal elmozdult az állam a demokratáktól, és a hivatalban lévő republikánus Greg Abbott kormányzó könnyedén, 10%-kal verte a demokrata jelöltet.

A közelmúltbeli eredmények miatt és annak köszönhetően, hogy Kamala Harris nem egy elképesztően népszerű jelölt, nem valószínű, hogy Texas 2024-ben november 5-én este kék színű lesz a választási térképen. A legtöbb közvélemény-kutatás szerint Trump jelenleg tartja a körülbelül 5%-os előnyét Kamala Harris előtt az államban. Mindazonáltal, ha a fent említett trendek folytatódnak, és a demokraták képesek lesznek korlátozni a vidéki területeken elszenvedett veszteségeiket, Texas a közeljövőben fontos csatatérállammá válhat.

Ennek óriási következményei lennének az elnökválasztás szempontjából. Texasnak ugyanis 40 elektori kollégiumi szavazata van, és ha ez az állam kék színűvé válna, vagy akár csak versenyképes lenne, az lényegében eltörölné a republikánusok elektori kollégiumi előnyét. A demokrata szavazatok koncentrációja miatt jelenleg körülbelül 3%-kal kell országosan nyerniük ahhoz, hogy az elektori kollégiumban is többségben legyenek. Ez részben azért van, mert Texasban a demokrata szavazatok jelentős része lényegében kárba vész, de ha Texas lila lenne, ez gyorsan megváltozna.

Mindent egybevetve, még ha Texas nem is tűnik valószínűnek, hogy kék színűvé válik, ha a demográfiai trendek folytatódnak, ez a közeljövőben reális lehetőség lesz. Érdemes tehát ezúttal nemcsak Trump győzelmi különbözetére figyelni, feltéve, hogy Texasban mégis nyer, hanem a vele járó szenátusi választásra is Collin Allred és a hivatalban lévő Ted Cruz között. Cruz nem a legnépszerűbb politikus az államban, és ha veszít, az jó előjel lehet a demokraták számára.

Tovább az eredeti oldalra!