Reaktor / 2024. február 13., kedd

Teljesen megváltozik idén az ingatlan-nyilvántartási rendszer. Mit kell erről Önnek tudnia?

Az Országgyűlés 117 igen, 35 nem szavazattal és 10 tartózkodás mellett elfogadta az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi LXI. törvényt, amelyet a kormány kezdeményezésére kivételes eljárásban tárgyaltak.

Az új törvény hatályon kívül helyezi az 1997-ben elfogadott régi Ingatlan-nyilvántartási törvényt, amely ma már 26 éve használatos hazánkban. Azonban a régi törvény mára már nem tükrözi azokat a társadalmi, gazdasági, jogi változásokat, amelyek a 21. században történtek.

A törvény szerint az új ingatlan-nyilvántartási rendszert, illetve az új szabályozást 2024. február 1-je helyett 2024. október 1-jén vezetik be, a kötelező elektronikus ügyintézés pedig 2024. december 4-étől valósul meg. Így mind a közigazgatási szervek, mind az ügyfelek kapnak valamennyi haladékot a felkészülésre az Ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatályba lépése előtt.

Újítások

Ennek az alapvető célja, hogy az ingatlan-nyilvántartást egy elektronikus alapú adatbázissá fejlessze. Az ingatlan-nyilvántartási eljárások intézése ezentúl teljes mértékben elektronikus módon fog történni, így jelentősen, átlagosan 3-4 nappal csökkentve a földügyi eljárások átfutási idejét és egyben költségszintjét (eddig a tulajdoni lapok lekérése alkalmakként 3000 Forint illetékfizetés kötelezettség mellett volt lehetséges), egyúttal pedig a közigazgatási szervek (ez esetben a Járási Hivatalok Földhivatali Osztályainak) adminisztratív terhei is jelentősen csökkennek.

Ezentúl a magyar ingatlan-nyilvántartás korszerűségben és a digitalizáció terén versenyképes lesz az Európai Unióban, amelynek már majdnem minden tagállamában elektronikus alapú a nyilvántartás. Ezáltal a törvény hatálybalépésével az ország versenyképessége nagy mértékben emelkedik, hiszen könnyebb lesz az ingatlanokhoz kapcsolódó különböző adatok, jogosultságok, terhek, kötelezettségek vizsgálata. Így többek között a magyar ingatlanpiac is új lendületet kaphat, könnyebben érkeznek külföldiek Magyarországra ingatlant vásárolni, a beruházások tervezése is könnyebb lesz. A törvénymódosítás pozitív gazdasági hatásai több tízmilliárd Forint plusz bevételt jelenthetnek a központi költségvetésnek. Mindezt úgy, hogy közben az állampolgárok anyagi terhei is csökkennek, ahogyan az adminisztratív terhek is.

A papír alapú ügyintézést tehát teljesen felváltja a hatékonyabb és gyorsabb elektronikus ügyintézés. Ez egyszerre csökkenti a közigazgatás adminisztratív terheit, továbbá jelentős pénzösszegeket spórolnak meg azzal, hogy nem kell folyamatosan a nyilvántartást papír alapon kezelni.

Magyarul biztosított lesz az elektronikus információáramlás és kapcsolattartás, sok esetben az automatizált kapcsolattartás. Jelenleg rengeteg jogvita keletkezik az Ingatlan-nyilvántartás, mint közhiteles nyilvántartásba való nem megfelelő bejegyzések, hibák, mulasztások miatt. Ezen ügyek száma közel a nullára fog a rendszer bevezetésével csökkenni. Ennek köszönhetően az ingatlan-nyilvántartás áttekinthető, teljes körű és naprakész lesz.

Az egyébként is túlterhelt bíróságoknak nem kell majd ilyen jellegű ügyekkel többet foglalkozniuk, ezáltal az ügyelosztás megkönnyebbül, a bírósági eljárások is begyorsulnak. Továbbá nekünk sem kell többet ilyen bagatell-jellegű ügyek miatt bíróságra járkálni. Jelentősen megnövekedik a nyilvántartásba vetett közbizalom.

Továbbá a hatóságok, bíróságok, más jogosultak könnyebben hozzáférnek majd elektronikusan a rendszerhez a saját jogosultsági szintjük beállításával. A vármegyei, illetve fővárosi kormányhivatalok ingatlanügyi hatósági feladatait támogató rendszer is ki fog épülni, valamint a térképi adatbáziskezelő rendszer egységesítése is egy jelentős lépés a hatékony közigazgatás elérésében.

Az ingatlan-nyilvántartási szabályozás új elemei:

Kódexjelleg - Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok, tények és adatok körét ezentúl nem más ágazati jogszabályok fogják meghatározni, hanem egységesen csak az ingatlan-nyilvántartási szabályozás és a törvény értelmező rendelkezései határozhatják meg. Így a dogmatika és a használhatóság is mindenki számára könnyebben feldolgozható lesz, ugyanis nem különböző más jogszabályokból kell ezeknek a dolgoknak utána járni, minden ott lesz egy helyen.

Teljeskörűség elve - a bejegyzési elv kiterjesztése: Az új szabályozás szerint az „ingatlannal kapcsolatos olyan jog, tény és adat esetén, amely tárgya az ingatlan-nyilvántartásnak, a jog, valamint a tényen és adaton alapuló jog, illetőleg kötelezettség akkor érvényesíthető, ha a jogot, tényt, adatot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték”.

Az ingatlan-nyilvántartás elsőbbsége - Kiemelt cél, hogy az ingatlan-nyilvántartásból a lehető legteljesebb körben megismerhető legyen az adott ingatlannal összefüggésben fennálló összes jog és kötelezettség. A szabályozás nem vonná el az egyes ágazatoktól az ingatlanra vonatkozó szakmai szempontú nyilvántartás vezetését, azonban kötelezővé tenné, hogy az ágazati adatok az egységes ingatlan-nyilvántartásban is megjelenjenek, valamint ehhez kapcsoltan az ingatlan-nyilvántartási adat elsőbbségét, közhitelességét mondja ki.

Az automatikus döntéshozatal - Az automatikus döntéshozatal tekintetében az általános közigazgatási eljárási kódex (a továbbiakban: Ákr.) az eljárási kereteket teremti meg, de a döntéshozatal módját az elektronikus ügyintézésről szóló törvény határozza meg. Az automatikus döntéshozatal ingatlan-nyilvántartási eljárásokban történő alkalmazását az ingatlan-nyilvántartási törvény lehetővé teszi, illetve felhatalmazást ad a feltételeinek a végrehajtási jogszabályban való meghatározására. Az Ákr. külön garanciális szabályt tartalmaz az automatikus döntéshozatal tekintetében, ami az ingatlan-nyilvántartási eljárásban is alkalmazandó lesz: a döntés közlését követő öt napon belül az ügyfél kérheti, hogy a hatóság a kérelmét ismételten, teljes eljárásban bírálja el.

Tovább az eredeti oldalra!