#mindenamiépítőipar / 2022. július 8., péntek

Ne csak a mosolya fényesítse be az otthonát

Fotó: Rahel Pásztor

Két szobában megy a tv, anya hajat szárít, a sütőben sül a vacsora, közben megy a mosás és teljes üzemmel dübörögnek a klímák. Ismerős helyzet? Az Ön lakása bírja ezt a strapát?

Ez a kép egy tipikus mai családi élet nyugodt estéje, amit azonban a régi lakások villamoshálózata nem biztos, hogy elbír! De amíg bizonyos orvosokhoz elmegyünk éves szűrésre, akkor is, ha nincs panaszunk, és a kéményseprőket beengedjük a lakásba éves felülvizsgálatra, mert kötelezően jönnek, addig villanyszerelőt már csak akkor hívunk, ha igazán nagy a baj.

Pedig tudta, hogy a hatályos szabályozás szerint 6 évente kellene a villamoshálózatot is felülvizsgáltatni?

 

Mi lehet a baj a villamoshálózattal?

A fent említett szabályozás szerint - leegyszerűsítve - ha bérbeadás vagy eladás történik, vagy egyébként 6 évente, egy arra jogosult villamos szakemberrel el kell készíttetni az úgynevezett villamos biztonságtechnikai felülvizsgálatot. Ez alól csak azok a lakások kivételek, ahol az összes fogyasztó áram-védőkapcsolóval védett és a lakások villamos hálózatában nincsen 32 A-nél nagyobb leágazás.

Ugyan sok 20 évvel ezelőtti hálózat jól van kiépítve, de minimális áramfelvételre tervezték. A lakásokban csak néhány lámpa, egy tv, rádió, hűtő volt általában. Ezzel szemben ma már minden szobában tv, bedughatós kütyük, mosógép, mosogatógép, szárító, elektromos főzőlap, sütő, klímák, hangulatvilágítások és még sorolhatnánk, vannak egy átlagos családi házban. Ezek az eszközök jóval nagyobb áramfelvételt igényelnek.

Ugyanakkor a régebbi szerelések során, egy áramkörre volt kötve a lakásunk és benne a legtöbb elektromos berendezésünk. Ezzel szemben ma már általában minden helyiséget külön dugaszoló aljzattal és világítási áramkörrel látunk el a szelektivitás miatt, és a nagyfogyasztókat is külön áramkörrel kell ellátni.

Emellett régen másképp is szereltek. Sok helyen előnyben részesítették az úgynevezett sodort kötést. Ez azt jelenti, hogy kötőelem nélkül a vezetékek össze voltak sodorva majd szigetelőszalaggal voltak szigetelve. Jobb esetben. Az elavult kötések és a nem megfelelő vezetékvédő készülékek miatt melegszenek a vezetékek, és egy nagyobb terhelésnél akár ki is gyulladhatnak. Jellemzően pedig ezekből a régebbi szerelésekből hiányzik az áramvédő kapcsoló – ismertebb művésznevén FI-RELÉ.

De most ne kezdje el senki kutatni és vizsgálni a kötődobozokat és a konnektorokat otthon. Ezeket piszkálni, ha nem tudjuk mit látunk, életveszélyes lehet, mert áramütés érhet minket.

Egy lakásban vannak olyan munkák, amit egy – két ügyes – kézzel bíró tulaj könnyedén megoldhat, affinitással, szakember nélkül is. Na de, a villanyszerelést – mondjuk a körte kicserélésén kívül – nem nagyon sorolnánk ide.

 

 Fotó: Faber Master 

 

Hogyan lehet felújítani az elektromos hálózatot?

A legideálisabb esetben éppen amúgy is felforgatjuk a lakásunkat egy felújítás keretében, fürdőszobát újítunk, festünk, burkolunk, padlót cserélünk. Ilyenkor már nem szabad kihagyni a villanyvezetékek felújítását sem. Nincs annál idegesítőbb, amikor a szép új konyhába beszerelt villanysütőt már nem bírja el a hálózat, és véshetjük szét a friss festést, burkolást.

Három féle lehetőségünk is van, hogyan újítunk fel.

Egy totális felújítás alkalmával teljesen eltávolítjuk a régi rendszert és minden elemét, beleértve a dugaljakat, kapcsolókat, lámpákat, csöveket, elosztódobozokat, kismegszakítókat.

Lehetőség van arra is, hogy csak egy-egy áramkör kerüljön felújításra. Ilyenkor az adott áramkör vezetékeit újra fűzzük, és a szerelvényeket (dugaljak, kapcsolók) kicseréljük.

Amikor egy új sütőt vagy klíma berendezést kívánunk telepíteni, bővítés szükséges és a készülék részére egy új dedikált áramkört alakítunk ki.

Ha nem akarunk vagy nem olyan az állapot, hogy szükség legyen mindent teljesen felújítani, lehetőség van arra is, hogy az elavult vezetékeket áthúzzuk, és védőcsőben korszerűre cseréljük, beleértve a szerelvényeket is.

A legnagyobb költséggel és porral járó, de legesztétikusabb megoldás, ha falba süllyesztve szerelünk. A villanyszerelő a vezetékezéshez szükséges csövezésnek először hornyot vág. Majd ezt kivési. Ezekbe a hornyokba kerülnek azok a csövek, melybe később a vezetékek lesznek behúzva. A kész hornyokba és dobozhelyekbe bekerülnek a csövek és a kötő, illetve szerelvénydobozok. Ezeket gipszel rögzíti. Bizonyos vezeték típusoknak nem feltétlenül kell védőcső vagy egyéb védelem, ilyen például az MBCU a FÖLDKÁBEL és MFAL kábel. Ezután következik a vezetékek behúzása és kötése, a biztosítéktábla felszerelése, az ideiglenes világítás és ideiglenes dugaljak (konnektorok) felszerelése, addig míg a végleges szerelvények fel nem kerülnek a helyükre.

Másik lehetőségként szerelhetünk akár falon kívüli védőcsöves és kábelcsatornás szereléssel is. Ennél azonban tudnunk kell együtt élni a lakásunkat, mint kígyó keresztül szövő kábelcsatorna hálózattal. Van , aki ezt észre se veszi, van akit esztétikailag zavarna.

A hivatalos szabályok szerint az ilyen munkáknál csatolni kell a mérési jegyzőkönyveket és minőségi tanúsítványokat, valamint csak érintésvédelmi felülvizsgálattal zárulhatnak. Ez plusz költséggel jár, ezért általában ritkán akarják a megrendelők.  De például egy jó szúrópróba lehet, hogy kókler szerelővel állunk-e szemben, ha a szó hallattán, csodálkozó vagy rémült pillantásokkal találjuk szembe magunkat.

Hogyan tervezzük meg a villanyszerelést?

A felújítás tervezését, ha módunkban van célszerű szakemberre, vagy lakberendezőre bízni. Akkor is, ha erre nincs módunk, de akkor is, ha van, célszerű előre néhány dolgot mindenképpen átgondolni.

Fontos előre eldöntenünk, hogy

• milyen elektromos eszközök lesznek a lakásban,


• fogunk-e árammal fűteni,


• lesz – e klíma,


• hogyan fogjuk használni a helyiségeket,


• hol milyen fényre, konnektorra van szükség.

Ezek mind befolyásolják a korszerűsítés jellegét, a szükséges áramkörök és kiállások számát, amik a villanyszerelési ár alapját képezik. A villanyszerelő az első találkozáskor- és utána folyamatosan – rengeteg kérdést fog feltenni, mit hogyan és hova szeretnénk. Az ehhez való felkészülésben és előre tervezésben segíthet az ingyen letölthető világítás tervező füzet kitöltése.

 

Fotó: Faber Master  

A tervezéshez első lépésben szükséges készítenünk egy alaprajzot, amelyen bejelöljük, az esetleges bontások és falazások után létrejövő helyiségeket. Az alaprajzon érdemes méretarányos bútorsablonokkal kialakítani a bútorozási tervet. Ezeket megrajzolhatjuk magunk egy léptékvonalzó segítségével, vagy vehetünk boltban előre gyártott sablont.

Helyezzük el a rajzon a konyhai gépeket, ágyakat, asztalokat, klímát, tvt és minden bútort. Ha ezzel meg vagyunk, lesz egy elképzelésünk hogyan fogjuk használni a teret.

Ez meghatározza, hogy hova kerüljön konnektor, hova mennyezeti lámpa vagy másodlagos világítás. Az ágyak körül, nappaliban, konyhában mindig célszerű több konnektort elhelyezni, hogy minden háztartási gépnek, szórakoztató egységnek, asztali lámpának legyen helye. Nincs annál idegesítőbb, mikor a totál generálos lakásunkban hosszabbító kell az íróasztali lámpához.

 

Hogyan válasszunk lámpát?  

Ha meg van a berendezésünk, először is döntsük el hozzá a fényforrások számát és típusát. Vegyük figyelembe a tervezett elrendezést, és a természetes fényeket.

Fényforrások közül megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos fényeket. Az elsődleges fények a központi források, az olyan mennyezeti lámpák, amik az egész szobát bevilágítják.

Ma már nem feltétlenül divat az egy lámpa magában a szoba közepén elrendezés. Érdemes játszani a fényekkel, és többféle másodlagos fényforrást is tervezni a szobába. Ezek a kiegészítő fények, mint a falikarok, állólámpák, amik vagy egy -egy felülethez koncentrált fényt adnak, vagy hangulatvilágítást biztosítanak.

Fotó: Faber Master

A lámpa - mint a fény teste - szempontjából beszélhetünk mennyezeti lámpáról, csilláról, függesztékről, szpotról, valamint a kiegészítő lámpák között falikar, asztali és állólámpák között válogathatunk. Ezeket kombinálhatjuk egymással. Például megoldás lehet, nagy belmagasság esetén egy gipszkarton álmennyezet, amibe rejthetjük a spotokat a csillár köré. Ezeket egy kétpólusú kapcsolóval külön kapcsolgathatjuk a hangulatunk szerint.

A lámpákhoz számos kapcsoló megoldás közül választhatunk, melyek eltérően működnek és speciális jelzéssel vannak ellátva:

101 egypólusú kapcsoló

102 kétpólusú kapcsoló

103 három pólusú kapcsoló 3 külön áramkört kapcsol

105 csillárkapcsoló 2 külön áramkört kapcsol

106 váltókapcsoló

106+6 kettős váltókapcsoló

107 kereszt kapcsoló két váltókapcsoló közé kell beépíteni, ha egy adott lámpát 3 vagy több helyről szeretnénk kapcsolni
101N nyomógomb

Manapság a piacvezető szerelvény családok például a Schneider Asfora és a Legrand Valena, de ennek is nagyjából csak a képzeletünk szab határt, akár porcelán kapcsolókat is találunk a KatyPatytól.

Fotó: Rahel Pásztor 

Míg a kapcsolók és konnektorok esetében általában egy lakásban egy családot szoktunk használni, addig a lámpák esetében ma már nem szükséges szetteket vásárolni. Nem kell, hogy a fali kar és a mennyezeti lámpa ugyanabba a családba tartozzon. Csak az a fontos, hogy harmónia legyen közöttük.

A lámpa formája, anyaga és elhelyezése egyébként sokat hozzá adhat vagy elvehet a lakás hangulatától is.

A megszokottnál lejjebb lógatott függőlámpa egy kanapé vagy az ágy mellett például optikailag nyújtja az alacsony teret.

A konyhasziget esetén elhelyezett páratlan számú függeszték is izgalmassá teszi a teret. Két lámpatest között 60-70 cm az ideális távolság. 3 függeszték esetén lehet nagyobb a távolság közöttük és kevesebb – 15-20 cm - a sziget széle felé.

Az asztal fellett elhelyezett függőlámpa esetén, az asztal lapja és a lámpa közötti ideális távolság 80-90 cm. Egy téglalapú alakú asztalnál, az asztal szélétől minimum 30 cm -re számolva helyezzük el.

De a lámpa anyaga is sokat változtat a hangulaton. Egy kristály csillár például egészen másképp ragyog, mint a többi fényforrás, így ez javíthat magában is a fényviszonyokon.

Ha már meg vannak a lámpák és azok helyei, döntsük el a fény színhőmérsékletét is hozzá. Ezt a Kelvin (K) érték mutatja.

Beszélhetünk nappali fehér fényről, ami 4000-4500 K közé esik, és elsősorban a munka tevékenységekhez szükséges, mint a konyha, vagy a dolgozószoba.

Emellett létezik hideg fehér fény is, 4500-6500, és a meleg  2700-3500 K között, ami a kikapcsolódáshoz lehet megfelelő, nappaliba vagy hálószobába.

A villanytervezés és a szerelés nem tűnik bonyolult dolognak, de nagyon fontos része a lakásunknak. Egy rosszul megválasztott színhőmérséklet vagy lámpa elrendezés zavarhatja a mindennapjainkat. Egy hozzá tartozó rosszul szerelt áramkör pedig veszélyeztetheti az életünket. 

A cél, hogy a lakásunk biztonságos, praktikus és harmónikus legyen. Mert amikor két szobában megy a tv, a gyerek hajat szárít, anya vacsorát főz, közben megy a mosás, és teljes üzemmel dübörögnek a klímák nem lehet gond, ha mindennek jól megterveztük és szakszerűen kiépítettük a helyét.

EZ IS ÉRDEKELHETI 

 

 

 

 

 

Tovább az eredeti oldalra!