Mind&Spirit blog / 2021. december 4., szombat

Miután letetted az italt, kezdődik az igazi kihívás

A bejegyzés címét nem akartam "drasztikusra" venni, de ha őszintén magamba nézek, akkor a következő üzenetet szeretném átadni:

Miután letetted az italt, kezdődik a boldogtalanság.

18 évvel ezelőtt kezdtem el a családterápiát tanulni és 2007 óta vagyok a "csapat" tagja. Korábban én is úgy gondolkoztam, sőt még éveken át, hogy ha valaki leteszi az italt, akkor minden kisimul. Végtelenül hálás vagyok azoknak a klienseknek és családoknak, akiknek az életén keresztül már nem az irracionális elvárások "tombolnak" bennem, hanem a tankönyvi igazságok megélt tapasztalatokká válhattak.

Nincs olyan alkoholbeteggel "fűszerezett" család, akiknek ne a következő, hőn áhított kérése lenne felém: "Csak ne igyon." Sokszor egyszerűen nem tudom eltántorítani a személyeket ettől a hamis mondattól. Természetesen nekem is ez a célom, azonban az alkoholfogyasztás a "hagyma héjának" külső rétege csupán. Nagyon jól látom ezt azokban az esetekben, amikor valaki fél-egy évvel az alkohol letétele után mélységesen boldogtalanná és reményvesztetté válik.

Hát igen, az alkohol remekül elfedi a lényeget: a ki nem mondott érzéseket, az egekig "összelapátolt" veszteségeket, a kisebbrendűséget, az önzést, a magányt és a megakadt felnőtté válást. Sajnos vagy nem sajnos, az alkoholbetegek gyermekszerepben vannak, a társfüggők pedig kiszolgálják őket - mindenáron.

A szenvedélybetegség a családrendszer kapcsolati és kommunikációs zavarainak a kifejeződése. Minden függőség a veszteségek talaján jön létre, illetve a függőségek újabb veszteségeket termelnek ki.

Ebben a rövid bejegyzésben még három szösszenetet szeretnék megemlíteni. Az első, amit minden egyes alkoholbetegnek elmondok és most így, ezen az oldalon keresztül is üzenem: nem várom el tőletek, hogy ne igyatok. Csupán azt, hogy meghalljátok: bármi van, próbállak benneteket elfogadni és támogatni, ti pedig folytassátok a küzdést. A leszokás, helyesebben az új célokra (kapcsolatokra, hobbikra, mások szolgálatára, hitéletre és sportra) való "átszokás" természetesen vargabetűkkel tarkított. Arra való minden egyes "elesés", hogy a belső gyógyulás melletti elköteleződés megerősödjön. 

A második gondolatom pedig az érzelmileg legközelebbi családtagnak szól. Lásd be, hogy társfüggő vagy és neked ugyanúgy változnod, "detoxikálódnod" kell, mint az alkoholbeteg társadnak. Ahogyan a párodnak az AA, úgy neked az AL-AlON csoportfoglalkozásai tudnának segíteni. Rendkívül nehéz annak elfogadása, hogy a gödör aljáig le kell ahhoz mennie a társadnak, hogy azután felfelé tudjon lépegetni. A legkegyetlenebb mondat, amit meg kell, hogy hallj:

"Nem ivott még eleget." Azaz, magaddal törődj, ne vele.

A harmadik pedig a 800ezer alkoholbeteg gyermekeinek szól. Őszintén roppant sajnálom, hogy megtörtént vagy megtörténik az veletek, hogy nincs érzelmileg apátok vagy anyátok, esetleg, ha mindketten alkoholbetegek, akkor árván növekedtetek fel. Mély együttérzésem a tiétek. Mindenfajta nehézség ellenére azonban tudom és hiszem, hogy van a mérgező gyermekkorból pozitív kiút. Tudatosan állj oda magad mellé és keress olyan szakembert a lakhelyeden, akivel ki fogjátok bogozni az útvesztőt. Teljes biztonsággal állíthatom, hogy minden szülőnek meg lehet bocsátani. Tudatosan meg fogod tanulni mind a méltányos, mind a méltánytalan dolgokat néven nevezni. A megértés minden esetben lehetséges alternatíva, ahogyan az is, ha jó szülővé válsz önmagadnak. És hogy ne érezd magad egyedül, a négyrészes podcast-sorozat befejező adását pontosan neked készítettük. Elérheted ezt közvetlen linken itt, Androidos telefonon vagy Google-fiókkal itt, iPhone vagy Macbook esetén pedig itt. (A másik három rész a párterápiás szempontokat, a csoportterápiát, illetve a társfüggőséget járja körül.)

A blogbejegyzésem végén újból visszatérek a címhez. Miután letetted az italt, következik az igazi kihívás - nemcsak felépülő alkoholbetegként neked, hanem a társadnak és a gyermekeidnek is. A család apraja-nagyja számára tehát a "java" csak azután jön. Kellemetlenné fog például az válni, hogy a gyógyulás beindulásával még több konfliktushelyzet fog adódni. Olyan dolgok mondódnak ugyanis ki, amelyekről korábban nem volt szabad beszélni vagy süket fülekre talált...

Ekkor indul el a szembesülés: a család nemcsak elszenvedője a szenvedélybetegségnek, hanem hozzájárult annak kialakulásához-fennmaradásához is...

Írás közben halkan karácsonyi jazz zenét hallgatok. Azt kívánom minden egyes érintett családnak és hozzátartozónak, hogy az életükbe eljöhessen, "maradjon" és megerősödhessen az életigenlés. 

Pszichológusi videóim ide kattintva érhetők el.

 

Ehhez a témához kapcsolódóan az alábbi bejegyzéseket ajánlom:

• A családod sorsa tovább él, benned is


• Miért maradsz benne a rossz kapcsolatokban?


• Hogyan lehet mérgező szülők után saját életed? 


• Hogyan válhat a gyermek "tússzá" a családban?


• El nem küldött levelek

Ajánlott irodalom:

Susan Forward, Mérgező szülők (Háttér Kiadó Kft.,  Budapest, 2000)

(Képek forrása: saját és pixabay.com)

 

Tovább az eredeti oldalra!