Miről szavazunk az Európai Uniós választáson?
Június 9-én tartják az Európai Uniós választásokat, amely itthon egy napon lesz az önkormányzati választásokkal. A közvélemény által az év legjobban várt politikai eseménye, amely már most számos vita forrását képezi, az Uniós tagállamokban, és idehaza egyaránt. Arról azonban, hogy hogyan is épül fel az Európai Unió szervezete, vagy pontosan miről is döntünk a választás napján már jóval kevesebb szó esik. Ez a cikk erre a kérdésre igyekszik rövid, de átfogó választ adni.
Az Európai Unió jogalkotásában 4 önálló intézményt lehet megkülönböztetni, ezen kívül pedig további 3-at érdemes megjegyezni. Az első kategóriába tartozik az Európai Parlament, az Európai Bizottság, az Európai Tanács, valamint az Európai Unió Tanácsa, a másodikba pedig az Európai Központi Bank, az Európai Unió Bírósága, illetve az Európai Számvevőszék. Ez utóbbiak szerepe már a nevük alapján is könnyen megérthető.
Az Európai Központi Bank szerepe a közös valuta, vagyis az Euró árstabilitásának megőrzése, működése sok mindenben hasonlít a Magyar Nemzeti Bankra. Az Európai Unió Bírósága az EU-s jogszabályok egységes értelmezéséért, és betartatásáért felel, valamint tagállamok közötti jogi vita esetén a végsődöntést is kimondja. Az Európai Számvevőszék pedig az Unió költségvetésének ellenőrzését látja el.
A jogalkotási intézményének szorosan együttműködnek egymással, azonban eltérő jogköreik vannak. Az Európai Tanács a tagállamok ország-, és kormányfőit tömörítő szervezet, kiegészülve az Európai Tanács elnökével – jelenleg Charles Michel –, valamint az Európai Bizottság elnökével – jelenleg Ursula von der Leyen –, utóbbi kettő megfigyelő szerepet tölt be, szavazati joga nincsen.
Negyedévente egyszer ülésezik, konkrét jogszabályalkotás azonban nem történik, ellenben meghatározzák az Unió hosszútávú politikai irányvonalát, megegyeznek olyan kérdésekben, amelyeket alacsonyabb szinteken nem sikerült tisztázni, valamint ők nevezik ki az Európai Bizottság elnökét, illetve tagjait. Döntéseiket konszenzussal hozzák.
A nagyon hasonló nevű Európai Unió Tanácsa, vagy másik nevén a Miniszterek tanácsa az EU-s jogalkotás egyik pillérje. A szervezetben a tagállamok szakminiszterei vesznek részt, összesen 10 különböző csoportban. Döntéshozatala meglehetősen összetett, hiszen bizonyos adminisztratív kérdésekben sima többség is elég, kifejezetten érzékeny témák esetében azonban egyhangúságra van szükség. Főszabály szerint elmondható azonban, hogy minősített többséget alkalmaznak, ahol a tagországok legalább 55%-a kell, hogy támogasson egy adott tervezetet, mindezt úgy, hogy a támogató országok népessége lefedje a teljes Unió 65%-át. Van azonban a minősített többség esetében is vétójog, amennyiben legalább 4 ország nemmel szavaz, úgy hogy az össznépességük eléri az Unió 35%-át. Az Unió legtöbb jogszabályát itt alkotják meg.
Az Európai Parlament ülésterme | Forrás: Wikipedia
Az Európai Unió törvényhozásának másik szereplője az Európai Parlament, amelyet közvetlenül az európai állampolgárok választanak, ennek az összetételéről fogunk szavazni június 9-én. Jelenleg 705 képviselője van a Parlamentnek, azonban a következő ciklusban már 720 lesz a népességarányok átalakulása miatt, ebből Magyarországot 21-en képviselik. Azonban annak ellenére, hogy országos szinten történik a választás, a megválasztott képviselők a Parlamentben pártok szerint rendeződnek frakciókba. A képviselőket 5 évre választják, egy tisztán listás választás során, ahol a bejutáshoz szükséges küszöb 5%, amely megegyezik az itthoni országgyűlési választás szabályával. A Parlament bizonyos esetekben közösen alkot jogszabályt az Európai Unió Tanácsával, valamint elutasíthatja az Európai Tanács által javasolt Európai Bizottságot, a Bizottsági elnököt, illetve a költségvetést is.
Végezetül az Európai Bizottság, amelyet 27 biztos, valamint a Bizottság elnöke alkot. Minden ország egy biztost delegál a Bizottságba, aki egy adott területért lesz felelős. Jelenleg a magyar biztos Várhelyi Olivér, aki a szomszédság-, és bővítéspolitikáért felel. A Bizottság tagjaira az Európai Tanács tesz javaslatot, az Európai Parlamentnek pedig el kell fogadnia. Feladatköre az Uniós döntések előkészítése, végrehajtása, valamint ellenőrzése. Működése sok tekintetben hasonlít a tagállamok kormányaihoz, azonban a döntéshozatali jogköre jóval korlátozottabb annál.
Várhelyi Olivér szomszédság-, és bővítéspolitikáért felelős biztos | Forrás: europa.eu
Összességében elmondható, hogy az Európai Unió intézményi felépítése kifejezetten összetett, ahol nagyon sok kérdésben megosztott jogköröket lehet találni. Ennek a politikai egyenletnek az egyik fontos, de messze nem legfontosabb szereplője az Európai Parlament, amelynek 720 tagjából 21-et választhatunk ki június 9-én. Az ugyanakkor elmondható, hogy a Bizottság összetétele, valamint a költségvetés feletti vétójog egy erős ütőkártyát ad a Parlament kezében.
0 Hozzászólás:
Legyél te az első hozzászóló!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezni: