TINTA blog / 2024. november 22., péntek

Mi ebben a logika?

Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: IMP Magazin 2010. február.

Sokan, nagyon sokan vannak ebben az országban, akik egy-egy számukra értelmetlen vagy érthetetlen kifejezés, mondat olvastán vagy hallatán ezt a kérdést teszik fel maguknak. Nem filozofálni támad kedvük, nem a gondolkodás formáit, törvényeit rendszerbe foglaló tudománnyal kívánnak foglalkozni, amikor a logikát emlegetik, hanem csupán az észszerű, következetes gondolkodást kérik számon attól, aki ezt vagy azt a számukra érthetetlen kifejezést használta, értelmetlennek talált mondatot „elkövette”.

Igen, akár mondatot is, hiszen ha pl. egy regényben ezt olvasom: „Belépett a szobába, és kinyitotta az ajtót”, nem ok nélkül érzem a szöveget logikátlannak, értelmetlennek, mivel a benne vázolt cselekvés sorrendje képtelenség. Ugyancsak a logika nevében helyteleníthetnénk a „lélekszakadva cammog” formát, mivel a lassú, nehézkes előrehaladást jelentő cammog igéhez semmiképp sem illik egy olyan határozószó, amelynek a sietség, sőt a rohanás az alapvető jegye. Máskor viszont csak látszólagos a logikátlanság, a képtelenség. Lehet, hogy az első pillanatban nem is jövünk rá, hogy mi is a logika abban, amire felfigyeltünk, de azután ráébredünk, hogy szerzője szándékosan használta ezt a formát. A paradoxonszerű megfogalmazás stiláris, sőt jelentésbeli többlettel is járhat. Gondoljunk pl. erre az arisztotelészi aforizmára: „Akinek sok barátja van, annak egy barátja sincs.” Vagy ezekre a közmondásokra: „Lassan járj, tovább érsz!”, „Aki sokat markol, keveset fog.” De most maradjunk a szavak vagy legföljebb egy-két szóból álló kifejezések mellett, s ezek közül is főleg azok mellett, amelyek szintén „becsapósak”. Azaz logikátlannak, értelmetlennek látszanak, de valójában nem azok, csak sokan rosszul közelítenek hozzájuk.

(folyt!)

Grétsy László

Tovább az eredeti oldalra!