Reaktor / 2023. november 7., kedd

Mesterséges intelligencia az Európai Unió szemszögéből

Kép forrása: 24.hu

 

Európai Unió, avagy a legtöbb hivatalos nyelvvel rendelkező szervezet

Követve a híreket gyakorta szembe találkozhatunk az Európai Unió 2000 óta használatos jelmondatával: „Egyesülve a sokféleségben.” Ez a sokféleség azonban nem mindig egy pozitív jelenségként köszön vissza, sőt, a 2004-es tagbővítés után különösen sok kritika érte az EU többnyelvűségét. Ezek közül csak egyet – Adam Ginsburg, közgazdász, szakértő véleményét – kiemelve megfigyelhető, hogy a nyelvi sokaság nem könnyítette meg sem a szakértők munkáját, sem az EU-n belüli kereskedelmet és szabadalmi eljárásokat, míg az EU fordításokra szánt kiadását igencsak megnövelte. A becslések szerint olyannyira, hogy 2012 óta évi 1,1 milliárd eurót költ a szakfordítók, tolmácsok munkájára a Bizottság. Ezen összeg ugyan eltörpülhet a múlt év 183 milliárdos EU-büdzséje mellett, de az EU állampolgáraitól évente – hozzávetőleg - két eurót igényelnek fejenként a fordítások.

 A kétezres évek eleje óta több áthidaló javaslat érkezett, kezdve az irreálisnak tűnő egynyelvűség tervétől. Még 2018-ban a Tagesspiegel jelölte meg az angolt, mint az EU egyetlen hivatalos nyelvét, de ez a szűkítés - főként a szakszavak értelmezése és használata miatt – nem kivitelezhető. Ennél már egy fokkal használhatóbb ötletnek bizonyult, hogy a jelenlegi huszonnégy hivatalos nyelvet hatra (angol, spanyol, portugál, francia, német és lengyel) csökkentsék le, a többi államnak pedig ezekhez kellene alkalmazkodni. Ebben a leredukálásban azonban nem egy probléma merül fel, elsőként, miért mondana le az egyenértékű tagállamok bármelyike saját anyanyelvéről? Értelemszerűen, egy ilyen módosításhoz egyhangú szavazásra lenne szükség. Másik oldalról, a javaslattétel nem veszi figyelembe a tagok idegen nyelvi ismereteit. 

 

 

Mesterséges intelligencia (továbbiakban MI), mint lehetséges megoldás

Bár igaz, hogy nincs még egy olyan nemzetközi vagy regionális szervezet, amely ennyi hivatalos nyelvvel rendelkezne, az ismertetett példák alapján nincs lehetőség a nyelvek számának csökkentésére. Az EU tulajdonképpen már 2017 óta egy korszerű szoftverrel, az ’E-Translation’ gépi fordítórendszerrel dolgozik, melynek előnye, hogy betanításához és működtetéséhez az EU már rengeteg adattal rendelkezik. Az Euramis adattárában megtalálható minden eddigi jogszabály, mind a huszonnégy nyelven. Ezáltal a rendszer képes a fordítandó mondat lehetséges folyatását bemérni, majd javaslatokat tesz a befejezésre.

Ezen tendenciának azonban megvannak a negatív velejárói a fordítók, tolmácsok szemszögéből: az automatizált rendszerek és a megnövekedett munkateher miatt e vizsgált időszakban folyamatosan csökken az adminisztratív munkakörre jelentkezők száma. Ezzel egyidőben pedig nő a nyugdíjba vonult alkalmazottak száma. Általánosságban elmondható, hogy a motiválatlanság és a kiélezett versenyhelyzet egyértelmű következménye e szoftverek alkalmazásának, ugyanakkor a technológia fejlődése nem egyenesen arányos a fordító és tolmács szakma ellehetetlenülésével. Mind műszaki, mind más téren a mesterséges intelligencián alapuló rendszerek minősítéséhez rengeteg szakemberre van szükség.

Nyelvi szempontból például megemlíthető a ChatGPT működése, ami már közel sem vét olyan szarvashibákat, mint a Google fordító korábbi változata, mégsem ismeri fel a - főként angol kereskedelemmel és gazdasággal kapcsolatos-szakkifejezések magyar megfelelőjét. A tolmácsok esetében pedig pont az érzékeny témák, beszédek miatt még kevesebb szerepe van a technológiának. Igaz, hogy a Mesterséges Intelligencia képes szimultán fordításokat is végezni, akár még az eredeti hangon visszamondani a lefordított szöveget, de biztonsági és GDPR okok miatt ez a verzió Brüsszelben még nem használatos. Visszautalva a versenyhelyzetre, a mesterséges intelligencia hatására a tolmácsok körében is kezdetét vette a nyelvi portfólió bővítése, mindenképp jobban érvényesülnek azon szakemberek, akik anyanyelvük mellett 4-5 idegennyelvet beszélnek felsőfokon. A Bizottság egy német tolmácsa, Laura König elmondta az NZZ-nek adott nyilatkozatában, hogy az angol, francia, holland és spanyol nyelvek mellett munkavégzésében szüksége van a svédre is. Kérdés, hogy egy magyar anyanyelvű tolmács esetében is azonos-e ez a szám.

Az Európa Parlament két évvel az előterjesztés után, 2023 májusában elfogadta az AI Act-et (mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály), ezáltal az EU meglehetősen elől jár az MI szabályozása terén. Ezzel egy olyan átfogó, különböző kockázati szinteket megjelölő keretrendszert vezetett be, mellyel szabályozható ezen folyamatosan fejlődő technológia alkalmazása. „Továbbá lehetősége adódik az EU-s döntéshozóknak, hogy a törvénnyel véget vessenek a diszkriminatív-jogsértő mesterséges intelligencia használatának, figyelembe véve az innovációt és emberi jogokat.” – nyilatkozta Mher Hakobyan, az Amnesty International MI szabályozásával foglalkozó jogi tanácsadója. Az AI Act életbelépése ugyan még időbe telhet (a jelenlegi előrejelzések alapján erre 2025 decembere előtt kevés az esély), fontos megemlíteni az Európai Bizottság (EB) új pilot programját. Ennek értelmében az „eTranslation” eszközeit kiterjesztik az EB sajtósarkára, ahol gyors eléréssel mindenki hozzáférhet a press-anyagokhoz, olyan nyelveken is, amelyeken eddig nem volt lehetőség. „Az új azonnali gépi fordítások a környezetvédelemmel, tengeri ügyekkel, halászattal és közlekedéssel kapcsolatosak.” – jegyezte meg Eric Mamer, az EB szóvivője.

Ezek mind fontos előre lépésnek számítanak a Mesterséges Intelligencia bevezetésének tekintetében, és amint az AI Act életbe lép az EU-ban, a mesterséges intelligencia alkalmazása egy új szintre kerül, még hatékonyabbá téve ezzel az alkalmazottak teljesítményét, bebiztosítva mind a huszonnégy nyelv létjogosultságát. A nyelvi sokszínűség és a külföldön kevésbé beszélt nyelvek fennmaradásának szempontjából pedig aktuálisabb a téma, mint valaha.

 

 

Tovább az eredeti oldalra!