Jókai Mór-breviárium

Jókai Mór (1825–1904)

a „nagy magyar mesemondó”, regényíró, színműíró, újságíró

„A valóság iránt kevés érzéke van, a költészet lényegét nem annyira a valóság eszményítésében keresi, mint inkább meghamisításában vagy túlzásában, egész a képtelenségig. Szerencsésen kezdett meséjét vagy alakjait hamar elrontja, mintha nem tűrné a természetest, az igaz emberit, csak ördögökben, angyalok- és csodákban telnék kedve, s a költészet célját a képtelenségek elhihetésében keresné.” (Gyulai Pál)

„Jókai jellemkonstrukcióinak legérdekesebb mozzanata az állandó többértelműség. A mozgatott figurák a különböző szituációkban a legkülönbözőbb és legváratlanabb, legkövetkezetlenebb módon reagálnak; önmagukra nézvést sem követelik meg a személyiség vagy a jellem folytonosságát és homogenitását.” (Margócsy István)

„Akik 1869-ben »A kőszívű ember fiai«-t elolvasták, akiket elbűvölt a tündöklő képzelet tűzijátéka, a legendateremtő stílus e mákonyos varázsa, azok 48–49-ből nem láthattak egyebet, mint fényt, emberfölötti nagyszerűséget, s nem kaptak mást, mint fenséges önigazolást.” (Rónay György)