Izzás a hamu alatt. The Cure: Songs of a Lost World (lemezkritika)
Tizenhat évet kellett várnunk erre az albumra, de megérte. Robert Smith a veszteség és elmúlás fájdalmán keresztül talál vissza ahhoz a sötéten ragyogó, intenzív érzelmű alkotói világhoz, ami naggyá tette zenekarát. Akár ez az utolsó lemezük, akár egy kései újjászületés kezdete, a Cure csúcsformában van. Ez a kritika először a Recorder magazin 119. számában jelent meg.
0 Hozzászólás:
Legyél te az első hozzászóló!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezni: