TINTA blog / 2024. december 16., hétfő

Hölgyek és urak

Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: IMP Magazin 2010. május.

Csupán néhány sort idézek egy levélíróm, a budapesti Zagyvai István legutóbbi leveléből:

„A férfi ellentétpárja nem a nő? A rádióban, televízióban naponta hallhatók olyan előadások, fejtegetések, amelyekben a férfiak keresetét, fizikai-szellemi teljesítményét, autóvezetési stílusát, jellemvonásait hasonlítják össze a hölgyekével. Hölgyekkel szemben mi miért nem urak vagyunk?”

Fontos kérdés, jogos kérdés. Úgy vélem, mindenképpen érdemes arra, hogy egy rovatcikk erejéig elidőzzünk mellette.

Legyen szó mindenekelőtt az e kérdéskörbe tartozó szavak négy legfontosabbjának (férfi, nő, hölgy, úr) múltjáról! A férfi összetett szó. Előtagja a férj, utótagja pedig a fiú főnév fi változata. Az összetétel feltehetőleg még az előtag ’házastárs’ jelentésének kialakulása előtt jött létre a férj szó végi j hangjának kiesésével. Összetett jellege elhomályosult; erre utalnak a magas hangrendű ragokkal ellátott, egyre terjedő férfinek, férfivel, férfitől alakok a korábbi férfinak, férfival, férfitól stb. helyett. Mivel némely alakban még ma is egységesen a mély hangrendű toldalékolás érvényesül, pl. férfiak, férfias, úgy vélem, a férfiból, férfivá formák egy fokkal választékosabbak a férfiből, férfivé alaknál.

Férfi = férj + fi

[...] Bővebben!

Tovább az eredeti oldalra!