Hamvas Béla-breviárium

Hamvas Béla (1897–1968)

Kossuth-díjas író, esszéista, filozófus, esztéta

„Hamvas Béla szinte őskori körülmények között, barakkban élt, és keményen robotolt, s fizikumát ez fölemésztette, de – saját szavaival élve – képes volt egyenesen »üdvúttá« változtatni mindezt. Ő ugyanis befelé építkezett, és a szellem legmagasabb fokaira jutott el. Olyan nagy regényeit írta meg, mint a korábbi híres mű, a »Karnevál« folytatásának minősíthető »Szilvesztert«, a »Bizonyos tekintetben« és az »Ugyanis«-t. A »Scientia Sacra« II. részét, sajnos, már nem tudta befejezni. 12 kötetesnek szánta, de csak négy készülhetett el.” (Darabos Pál)

„Hamvas kívülállása, tudatosan vállalt irodalmon kívülisége a megalkuvást nem ismerő érdeknélküliségben rejlik, az író személyének tisztaságát felmutató írásművészetben, ami, úgy látszik, mind a mai napig épp elég okot szolgáltat arra, hogy a mindközönségesen értett »szellemi« elitből kirekesztessék. De ebben rejlik senkiéhez sem fogható vonzereje, lenyűgöző hatása is, főleg azokra, akikben él még valamiféle tisztaságigény.” (Kemény Katalin)

„Igazságkereső volt, a lét teljességének igazságát kereste, számára »a legmagasabb morál a szabadság«, mégpedig abban az evangéliumi értelemben, hogy »megismeritek az igazságot, és az igazság megszabadít benneteket«. A teljes valóságról az ember csak a kinyilatkoztatás révén szerez tudomást.” (Palkovics Tibor)