Reaktor / 2023. december 15., péntek

EU Reform?: Minden, amit a Német-Francia Javaslatról Tudni Szeretnél - I. rész

Aktualitások

Az utóbbi hónapokban egyre több az Európai Unió megreformálása tett javaslat látott napvilágot. Elég csak a széles körű módosításokat előirányzó 120 oldalas Verhofstadt jelentés-tervezetre gondolni.

A legnagyobb port azonban a német-francia javaslat néven elhíresült tervezet kavarta, amelyet a 2 legnagyobb európai uniós tagállamból felkért szakértők dolgoztak ki. A javaslatot elolvastuk, a cikkben ennek részletei olvashatóak.

Jogállamisági Eljárások:

Az Európai Bizottság 2022-ben jogállamisági eljárást indított Magyarország ellen, így a jogállamisági eljárást érintő módosítások kifejezetten érdekes lehetnek.

A javaslat indítványozza, hogy az Európai Unióról Szóló Szerződés 2-es cikkelye alapján lehessen jogállami alapon szankciókat bevezetni, illetve az olyan területeken történő szisztematikus visszaélések esetén is lehessen eljárást indítani, mint a demokrácia, a szabad és tisztességes választások, a média szabadsága vagy az Alapjogi Chartában megfogalmazott alapvető jogok.

A 7-es cikkely szerinti eljáráson is módosítanának. A teljes konszenzus minusz 1 tagállam, helyett elegendővé tennék a 80%-os többséget az eljárás elindításához. Az ügy előrehaladásához különböző kötelező döntési határidőket írnának elő. Valamint az eljárást megkezdését követő 5. évben automatikus szankciókat vezetnének be az ügyben érintett tagállammal szemben, a megkezdést követő 10. évben pedig növelnék a szankciók mértéket. Erre a változtatásra az eljárás felgyorsítására tett törekvésként tekintenek.

Intézményi Reformok - Kevesebb Biztos, Több Jogállamiság

Intézményi területen több módosítással élnének

• Létrehoznának egy új Európai Uniós intézményt az Átláthatósági és Feddhetetlenségi Hivatalt, amely az Uniós szerveket felügyelné a tisztesség, az átláthatóság és a korrupcióellenesség szempontjából.


• Az Európai Unió Tanácsának (Miniszterek Tanácsa) elnökségi ciklusait megváltoztatnák, az eddigi 3-as elnökség helyett - amikor 1,5 éven keresztül fél évente váltotta egymást a 3 elnöklő tagállam -, 5-ös elnökséget hoznának létre, ami 2 és fél évre, fél Európai Uniós ciklusra szólna, ahol szintén fél évente váltaná egymást az 5 tagállam a soros elnökségben. Ehhez kapcsolódóan a Többéves Pénzügyi Keretet, az Európai Unió kvázi költségvetését 7 év helyett 5 évesre terveznék és hozzá igazítanák a képviselői ciklusokhoz.


• Létrehoznák a Legfelsőbb Bíróságok és Törvényszékek vegyes kamaráját, ami egy mélyebb jogi és törvénykezési együttműködést biztosítana a tagállamok számára.


• Átírnák a minősített többség definícióját, ami eddig a tagállamok 55%-át és népességének 65%-át jelentette. Ami a változtatásokat követően a tagállamok 60%-át, és a népesség 60%-át jelentené. Ugyanakkor a módosítások mellett továbbra is előfordulhatna az a szituáció, hogyha a legnagypbb 3 népességgel tendelkező ország a 27 tagországból 3 blokkolna egy minősített többséggel meghozandó döntést, akkor annak a döntésnek semmiképp nem lenne meg a kellő támogatottsága.


• Növelnék az Európai Uniós költségvetést a növekvő feladatokra és terhekre hivatkozva.


• 2029-ig az Európai Uniós választásokat harmonizálnák minden tagállamra vonatkozólag.


• Maximalizálnák az Európai Parlamenti képviselők számát 751 főben


• Indítványozzák, hogy az Európai Bizottságban tagállamok kétharmada vegyen részt biztosi szinten, az eddigi egyenlő képviselet elvével szemben. Hogyha ez a változtatás nem élvezne kellő támogatottságot indítványoznák, hogy építsenek hierarchiát a biztosi rendszerbe és lennének vezető biztosok és biztosok.


• Mielőtt további tagállamokat vennének fel az Európai Unióba előtte támogatnák, hogy a jelenlegi konszenzust megkövetelő kérdéskörökben konszenzus helyett kétharmados többségre legyen szükség, kivéve a kül-, biztonság- és védelmi politikában. Mindezzel egyhangban kezdeményeznék, hogy ezen ügyekben az EP, rendes eljárási döntésmenetben hozzon döntést, ezzel erősítve egy kvázi kétkamarás rendszert az Európai Unión belül.


• Támogatnák a közös Európai Uniós hitelfelvételeket, amivel adott esetben kedvezőbb kondíciókat érhetnének el a hitelfelvevő országok.


• Informális előre egyeztetett kommunikációs formákat jelölnének ki a Bizottság és az Európai Parlament számára, hogy különböző Európai Parlamenti választási eredmények mellett, hogyan zajljanak az egyeztetések a Bizottság elnökének személyével kapcsolatban, hogy elkerüljék az olyan konfliktusos eseteket, amikor a Bizottság jelöl valakit az elnöki székbe, akit ezt követően az EP nem szavaz meg a Bizottság elnökévé.


• Támogatják, hogy a Bizottság legyen az egyértelmű végrehajtó szerv, a Tanács pedig a legfelsőbb kamara


• Úgy gondolják a NextGenerationEU pénzeszközök felszabadításának a jogállamiság betartásától való függővé tétele eredményes volt. Javasolják, hogy a jövőben minden uniós pénzeszköz kifizetésének feltételeit - akár a többéves pénzügyi kereten belül, akár azon kívül - ezen feltételek alapján tervezzék meg.


• Valamint indítványozzák, hogy a jogsértések állandóságának és súlyosságának egy bizonyos szintjétől kezdve az országok már ne maradhassanak uniós tagállamok


• Az Európai Uniós csatlakozás legyen konszenzusos döntés, ugyanakkor a csatlakozási folyamat lépéseit minősített többséggel is ellehessen fogadni, hogy egyes tagállamok szuverén érdekből, politikai nyomásgyakorlásból ne akadályozzák a folyamat köztes lépéseit.


• Szeretnék továbbá tisztázni az ECB jogait a bankunión belül.


• Növelnék a Többéves Pénzügyi Keretet, amit a többlet terhek növekedésével indokolnak, pl. zöld célok elérése.


• Hogyha nem sikerül a reformokat megszavazni, összelehet szerintük őket kötni a további csatlakozási szerződésekkel.

Amennyiben nem sikerülne a reformokat megfelelően megvalósítani, annyiban egy nagyobb reformtervezetet a többsebességes Európa létrehozását indítványoznák, ezzel az elképzeléssel a következő cikkben foglalkozunk, amiben az Európai Uniós csatlakozási feltételek újabb 9 pontjának a tervét is kifejtjük.

Tovább az eredeti oldalra!