Reaktor / 2024. február 11., vasárnap

,,Bocs, haver ott voltál?" Ki is volt Napóleon - 3. rész

 

Napóleont, olyannak, ismerhetjük meg Ridley Scott filmje alapján, amilyen valószínűleg sohasem volt. Vajon mi történik, ha Napóleon saját írásai, idézetei alapján festünk reálisabb képet Napóleonról? Hiszen nem voltunk ott és ezzel a metódussal is csak találgathatunk, hogy milyen is volt igazából Napóleon.

Napóleon Franciaországot 1800-tól első konzulként majd 1804-től császárként kormányozta. Uralma alatt - a rengeteg dicsőséges háború mellett - a polgárosodás útján indult el Franciaország. Nevéhez köthető intézmény többek között a Nemzeti Bank, a Tőzsde, az Államtanács és a Saint-Cyr Katonai Akadémia is.

Azt a Franciaországot, amelyet politikailag és társadalmilag is teljesen a csőd szélére helyezte a francia forradalom. Ennek a sok reformnak a bevételét pedig a hosszútávon nem túl jó megtérülést hozó háborúkba fektette.

 

(részlet a Napóleon című filmből)

Mit gondolt magáról, mint államfőről Napóleon?

„Minden, amit a nép nélkül tesznek, illegitim.”

„Mit ér a népszerűség, a jóságosság? Ki volt népszerűbb és jóságosabb, mint a szerencsétlen XVI. Lajos? És mégis, milyen sorsra jutott? Elpusztult. Valójában méltósággal kell szolgálni a népet, és nem azzal kell foglalkozni, hogy a tetszését kivívjuk magunknak. A népet úgy lehet megnyerni, ha jót teszünk vele. Semmi nem olyan veszélyes, mint hízelegni neki: mert ha aztán később nem kapja meg, amit akar, felbőszül, mert úgy gondolja, szószegés történt; és ha ilyenkor ellenállnak neki, becsapottnak érzi magát, és fellobban benne a gyűlölet. Kétségtelen, hogy az uralkodó legfőbb feladata, hogy azt tegye, amit a nép akar, csakhogy a nép szinte soha nem azt akarja, amit mond: a nép akaratát és szükségleteit nem a nép szájáról kell leolvasni; annak ott kell lakoznia az uralkodó szívében.”

„Azok az államok, amelyeket nők kormányoznak, bukásra vannak ítélve. Franciaország romlását a királyné okozta. Nézzék meg Spanyolországot, ott is a királyné kormányoz. Nekem elég volna annyi, hogy a feleségem akar valamit, és biztosan az ellenkezőjét tenném.”

„A politikai válságok idején nincs rosszabb a tévképzeteiket megszállottan képviselő becsületes embereknél.”

Amiről pedig teljes mértékben megfeledkezett Ridley Scott és sajnos sokszor az útókor is, hogy a korabeli Európa legmodernebb jogi kódexét alkotta meg Napóleon, ami hatalmas hatást gyakorolt - és gyakorol a mai napig is - az európai jogrendszer fejlődésére.

 

(A Code Civil)

„Dicsőségem nem a győzelmeimben, hanem a törvénykönyvemben van.” 

Napóleon nem véletlen tudta elfoglalni egész Európát, hiszen a katonáival nagyon jó viszonyt ápolt, egyes pletykák szerint névről ismerte nagyon sok katonáját, ami aztán egészen lenyűgöző memóriára utal.

Ehhez az óriási hódításhoz kellett egy olyan karizma, amelyre a legszőrösebb szívű tábornokok is hallgatni tudtak, így pár levélváltásából kirajzolódik, hogy mi is volt az a karizma, amivel Európa legfejlettebb hadseregét tudta megalkotni.

Nem csak az érdekes, hogyan levelezett a hadvezéreivel, hanem, hogy a feleségével milyen viszonyt ápolt. Megfigyelhető, hogy mind a feleségénél, mind a hadvezéreinél egy nagyon gúnyos szigorú stílusban írt:

 

„Hogyan lehetséges, hogy egy olyan ember, mint ön, nem tud egyszerre több helyen is ott lenni? [levél

Kléber tábornoknak]”

„Úgy gondolom, hogy állomáshelyén a hadosztályának nagyobb szüksége van magára, mint a szeretőjének Bresciában. [levél Murat marsallnak]”

„Frioul hercegének [Duroc tábornok] halála mélyen lesújtott. Húsz év óta ez az első alkalom, hogy nem tudta kitalálni, mivel szerezhet örömet nekem.”

„Egy szép nő tetszik a szemnek, egy tisztességes nő tetszik a szívnek; az egyik ékszer, a másik kincs.”

(részlet a Napóleon című filmből)

Végezetül pedig a politikus, aki a forradalomba született és akinek olyan hatalma lett, hogy egy autoriter rémuralmat tudott volna bevezetni, ehelyett önkényesen, de a demokrácia alapjait alapozta meg a kultúrában. Azt a fajta polgárosodást alapozta meg, amiből végül egész Európa jóléte meg tudott szilárdulni. 

„Ha egyszer megtudom, hogy van olyan nemzet, amelyik képes kenyér nélkül élni, akkor majd elhiszem, hogy a franciák képesek dicsőség nélkül éni”

„A nép mindenütt egyforma. Ha bearanyozzák a láncait, nem gyűlöli a szolgaságot. De ha nyomorúságában tisztán látja azokat, zúgolódni kezd, szabadulni akar láncaitól, és nagyravágyása elsöpri a gyenge uralkodókat.”

„Azt a királyt, akiről uralkodása első évében azt mondják, hogy milyen jóságos, uralma második évében már ki fogják gúnyolni. [..] Ha egy királyról azt mondják, hogy ez egy jó ember akkor ez a király ügyetlen uralkodó. [levél Louis-nak]”

„Az igazán nagyszerű hadjáratok, az egyedüliek, amelyeket soha nem kell megbánni, azok, amelyeket a tudatlanság ellen folytatunk.”

„Az összes modern filozófusunk, bölcs szónokaink és állítólagos republikánusaink mind elítélték a hódítókat; pedig éppen a hódítás révén nyerték és nyerik el a jövőben is a népek a szabadságukat.”

„Csak két hatalom létezik a világon: a kard és a szellem. Szellem alatt a polgári és vallási intézményeket értem. Hosszú távon a szellem mindig legyőzi a kardot. Ki ne fogadná el a gyilkos tőrdöféseket, ha előtte Caesar lehetne? Még az övénél kisebb dicsőség is bőségesen kárpótolna bárkit egy ilyen korai halálért. Mindig megfigyeltem, hogy a becsületes emberek nem jók semmire. Az egyeduralmi rendszerben egy visszaélés megszüntetéséhez elég egyetlen akarat; a képviseleti rendszerben ehhez ötszáz ember akarata kell.”

„Úgy érhetjük el, hogy higgyenek nekünk, ha hihetetlenné tesszük az igazságot.”

 

(festmény Napóleon moszkvai hadjáratáról)

Az idézetek alapján talán egy világosabb képet tudtunk kapni az Európai történelem egyik legmegosztóbb személyéről.

Nem voltunk ott, nem tudjuk milyen is volt igazából, de egy biztos: azt hogy milyen volt, nem Ridley Scott új Napóleon filmjéből tudjuk meg.  Kezeljük fenntartással az új filmet és kezdjünk el egy őszinte párbeszédet Napóleonról, hogy ki is volt ő és mit köszönhetünk neki, ezek után pedig reménykedjünk, hogy egyszer lesz egy olyan film, ami közelebb visz minket Napóleon igazságához és nem távolít attól.

„Micsoda regény volt az életem!”

Tovább az eredeti oldalra!