Reaktor / 2025. február 22., szombat

Béke az ukránok nélkül? Trump terve az orosz-ukrán háború befejezésére

Donald Trump amerikai elnök egyik kampányszlogenje volt, hogy megválasztását követően 24 órán belül vége lesz a háborúnak. Bár ez nem sikerült, de az amerikai elnök továbbra is első számú külpolitikai céljai között tartja az orosz-ukrán háború befejezését, mindezt azonban meglepően az ukránok kihagyásával próbálja letárgyalni. Cikkünkben Trump béketervét fogjuk közelebbről megvizsgálni.

Az kétségtelen tény, hogy az orosz-ukrán háború rengeteg áldozatot követelt. A hivatalos források szerint (ENSZ statisztika, OSINT BBC számok) 2025. február 13-ig bezárólag a háború 148.359 áldozatot követelt, beleértve a két fél katonáit és a  civil áldozatokat is.

Azonban ezek a számok a valóságban jóval nagyobbak lehetnek. Zelenszkij ukrán elnök február 16-ai nyilatkozata alapján csak az ukrán fél katonai áldozatai 46 ezer fő körül vannak. Az orosz fél veszteségei jóval magasabbak lehetnek, a BBC Russia szerint kb. 90 ezer katona halhatott meg az ukrán fronton. A valódi számok viszont akár ezt is felülmúlhatják, a legtöbb helyi tudósító és szakértő 135.000 és 200.000 fő köré teszi az orosz katonai veszteségeket.

Láthatjuk tehát, hogy a veszteségek óriásiak, 2022 februárja óta emberek százezreinek halálát követelte a háború. Az új amerikai elnök pedig elsődleges külpolitikai céljaként tekint a béke megteremtésére. Az viszont fontos kérdés, hogy milyen áron, hiszen a jelenlegi béketárgyalásokból az ukrán fél kimarad.

Trump béketervének elemzése előtt érdemes megvizsgálni mit akar a háború két fele, és miért nem sikerült eddig a béke? Az ukrán fél a 2014-es krími megszállás előtti határok visszaállítását és Ukrajna felvételét kéri a NATO-ba, hiszen ez jelentené a garanciát az ország védelmére egy későbbi orosz invázió esetén. A probléma, hogy az orosz fél ennek a teljes ellentétét szeretné: Az általa annektált négy ukrán régió (Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon) elismerését Oroszország részeként és Ukrajna NATO-tagságának megakadályozását.

Az ISW aktuális térképe az oroszok által elfoglalt területekről. Kép forrása: ISW

Ezt a két álláspontot egyszer Isztambulban már próbálták összehangolni, sikertelenül. Trump most ezt Szaúd-Arábiában próbálja feloldani, azonban még csak az orosz fél részvételével. A kiszivárgott béketárgyalás felrázta Európát a kényelmes amerikai védelemmel őrzött álmából, hiszen nemcsak az agresszorral való tárgyalás, hanem az Oroszországnak kedvező feltételek teljes elfogadását hozta le a sajtó az amerikai fél részéről.

Trump béketerve gyakorlatilag az orosz követelések elfogadása, megspékelve egy 50%-os ukrán nyersanyagból származó profittal. Elsődleges pont az ukrán erők kivonulása az orosz Kurszk régióból, az oroszok által annektált területek elismerése és Ukrajna NATO-tagságának elvetése. A háború újbóli kitörésének megakadályozását Európára hárítaná az Egyesült Államok, Európai békefenntartó erők állomásoznának Ukrajna területén.

Ebbe természetesen az Európai Unió még nem tárgyalt, ez még csak tervezet, de egyes sajtóértesülések szerint Trump 3 hetet adott az európai vezetőknek, hogy beleegyezzenek a feltételekbe. Trump a béke előtt választásokat követel Ukrajnában, ami egyértelműen az orosz félnek kedvez.

Trump továbbá az amerikai támogatásért cserébe az Egyesült Államok birtokolná, vagy kapná meg a bevételek 50%-át Ukrajna ritkaföldfém-bányászatából és egyéb természeti erőforrásaiból. Ezt Zelenszkij elutasította, de az egyezkedéseknek nincs vége.

Trump azonban Zelenszkijjel kapcsolatban elég kritikus hangvételt mutatott, X posztjaiban diktátornak nevezte őt, és utalt az alacsony támogatottságára is, ami bebizonyosodott, hogy álhír volt, Zelenszkijnek a közvéleménykutatások alapján 52-56% körüli támogatottsága lehet.

Zelenszkij és Ukrajna egyelőre nem megy bele a feltételekbe, hiszen gyakorlatilag a feltételek elfogadása veszteséget jelentene számukra. Európa számára szintén elfogadhatatlanok ezek a feltételek, hiszen győzelemmel távozna a háborúból a legnagyobb fenyegetést jelentő állam. Olyan hírek is felreppentek miszerint Trump beleegyezett abba, hogy az 1990 után csatlakozott NATO-országok területéről (beleértve Magyarországot is) vonják ki a NATO-erőket, amely óriási biztonsági kockázatot jelentene számunkra.

Mindenesetre egyelőre ezek még csak tárgyalások és az Egyesült Államok, valamint Oroszország önmagában nem dönthet a feltételekről. Az Európai Uniónak kiemelt szerepet kell játszania a békefolyamatban, olyan feltételekkel, amelyek számára is elfogadhatóak, hiszen mind az amerikai, mind az ukrán tervekben központi szerepet kap.

Minden fél a békére törekszik, és Trump is ebbe az irányba tesz erőfeszítéseket. Ugyanakkor fontos, hogy olyan megállapodás szülessen, amely nem hagyja figyelmen kívül Ukrajna érdekeit, mert ez súlyos biztonsági kockázatot jelentene Európa, beleértve Magyarország számára is. 

Tovább az eredeti oldalra!